Biztosan hallottad már számtalanszor, hogy bizony, mire mi nyugdíjas korúak leszünk, már nem lesz, aki megtermelje számunkra a nyugdíjunkat. Szóval fel kell készülni arra, hogy a megtakarított pénzünkből ki tudjuk egészíteni a bevételünket.
Az öngondoskodás egyik formája lehet a nyugdíjbiztosítás.
Na, és akkor most itt kanyarodjunk vissza a TKM-hez.
A TKM a biztosítások teljes költségmutatója.
Jelenleg a befektetési egységhez kötött életbiztosításokra, a klasszikus nyugdíjbiztosításokra, valamennyi klasszikus megtakarítási jellegű életbiztosításra és befektetési egységekhez kötött életbiztosításra is számolnak TKM értéket.
A TKM mutatót a mindenkori biztosításpiaci átlagszerződést a lehető legjobban megközelítő típuspéldán keresztül számítják ki.
A modell a biztosítási kockázatok közül a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási kockázatok díját veszi költségként figyelembe, és biztosításpiaci átlagdíjjal kalkulál.
A típuspélda a következő paramétereket veszi alapul:
1. a biztosított 35 éves személy,
2. a biztosítás időtartama rendszeres díjas szerződéseknél 10-15-20 év, egyszeri díjasoknál: 5-10-20 év (mindhárom tartamra el kell végezni a kalkulációt),
3. rendszeres díjas szerződéseknél a díjfizetés gyakorisága éves, a fizetés csoportos beszedéssel (banki levonással) történik.
A nyugdíjbiztosítások esetében a típuspélda annyiban módosul, hogy a számítás figyelembe veszi a nyugdíjbiztosítások sajátosságát, nevezetesen azt, hogy a termék nyugdíjba vonuláskor szolgáltat. Az adott tartamra ezért 65 év mínusz a belépési korral kell számolni.
Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy az a munkavállalók milyen nyugdíjbiztosítást választanak.
A TKM akár egyszázalékos eltérése is komoly, akár 20%-kal kevesebbet jelenthet a nyugdíj összegében.
A költségmutatón túl érdemes még arra is figyelni, hogy a kifizetés hogyan történik. Olyat válassz, ahol nemcsak egy összegben veheted fel a pénzt, hanem életjáradék formájában is.
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés