Míg az emberek jelentős részének az étkezés a létfenntartás része, mások a kulinális élményeket társítják az evéssel. Ám sajnos akadnak olyanok is szép számmal, akik az evést örömforrásként használják, és az ételhez fordulnak ha kell, ha nem. Ők nemcsak az élvezetek miatt étkeznek, hanem ha boldogok, akkor azért, ha szomorúak, akkor meg ezért nyitják ki a bűvös hűtőajtót. A tudományos leírások szerint a kényszeres étkezés nem más, mint evészavar. A legtöbben, akik ilyennel küzdenek, a szénhidrátoktól függenek első sorban. A szakemberek úgy tartják, hogy az evészavar általában lelki okokra vezethető vissza. Sokan ezért olyan terápiás kezelést is javasolnak az érintetteknek, amely feltárja a probléma kialakulásának történtét és ezzel is segíti a beteget a gyógyulásban.
Érzelmi evők
Azoknak, akik étkezési gondokkal küzdenek, fel kell ismerniük, hogy érzelmi evők-e. Akikre hirtelen csillapíthatatlan éhség tör, akik főleg magas szénhidráttartalmú ételeket kívánnak,
akik összevissza esznek és kiadós étkezések után megbánást éreznek, nagy eséllyel ebbe a kategóriába sorolhatóak.
Nekik nagyon fontos, hogy megtudják, milyen lelki gondok vezettek az evéskényszerükhöz. A stressz hatására a testben kortizol szabadul fel, ezért gyakrabban megéhezik az ember. A szorongás és a depresszió is vezethet kényszeres evéshez. A berögződött rossz szokások is hajlamossá tesznek bárkit rá.
Kell az elhatározás
Akik stresszes életmódot folytatnak, mozgással is feltöltődhetnek. De az is fontos, hogy tudatosan az egészséges ételek felé forduljanak, és megálljt parancsoljanak a késztetésnek. A szorongó, depresszióba hajló tünetekkel megéri szakemberhez fordulni a hűtőszekrény helyett, hiszen úgy nemcsak a súlyfeleslegtől, hanem a lelki nehézségektől is megszabadulhatunk. Ebben az esetben az elhatározás a lényeg, az első lépések megtétele. Ugyanez igaz a gyerekkori traumák, beidegződések kapcsán.