Mindenki ismeri a fenéktájt lógó nadrág jelenségét, amikor a férfi farmerje igénytelenül lejjebb csúszik öt centiméterrel, kivillan a kockás bokszer, egy kis tompor és szőrcsomó – az ember pedig elviselhetetlen kényszert érez, hogy megragadja a nadrág derekát, és egy gyors mozdulattal feljebb rántsa.
Sajnos ez a jelenség ősidők óta tartja magát: szőrtelen, izmos változata ott van a videoklipekben, érthetetlen formációi a legnagyobb kifutókon, szerencsétlen kópiái az utcákon – én pedig lassan húsz éve nem értem, miért teszik ezt magukkal (és velem) a pasik.
Fejemben ma reggel is felgyullad a kérdőjellel ellátott lámpaizzó, amikor egy igazán jóképű pasi állt előttem a pénztárnál. Nem tudtam levenni róla a szemem: harcos test, széles váll, sűrű fekete haj, ápolt kezek, aztán amikor tekintetemmel elértem a csípő vonalát, morognom kellett egy sort. Farmersortja hanyagul lógott a fenekén, narancssárga alsónadrágja is kivillant, de pihés fenekének hasadékából is kaptam ízelítőt.
Persze a látvány messze nem volt annyira szörnyű, mint informatikus munkatársam kövér farpofája, de tőle is szívesen megkérdeztem volna: miért nem bírja csak eggyel szorosabbra húzni az övet? Látja egyáltalán, hogy kilóg a segge? Hogy a nadrág alatt simán beférne egy pelenka? Magyarázza el nekem valaki, mi ez? Valamiféle hanyag divat? Hóbort? A csábítás egy lehetséges módja? Vagy csak magasról tesznek arra, hogyan néznek ki? És egyáltalán, miért kell egy randa látvány mögé elrejteni egy szép férfifeneket?