József és felesége nincsenek egy állásponton, de meg tudtak egyezni abban, hogy mennyit költenek orvosra.
– Én már nem vagyok fiatal, sok mindent láttam az életben. Lehet, hogy az is közrejátszik, hogy az életszínvonalam emelkedett, de nekem sem időm, sem türelmem ahhoz, hogy órákat várjak a körzetinél, ha valami bajom van, vagy ha gyógyszerre van szükségem. A feleségem jobban ráér, ő a pénzt is másképp fogja meg. A nőgyógyásza például a helyi rendelőben praktizál, így nem kell kiadással számolnia mondjuk az állandó szűrésekért, de persze az is igaz, hogy soha nem megy üres kézzel a párom. Ám például egy szemészeti műtét kapcsán a feleségemnek sem volt türelme fél évet várni, ezért egy magánklinikán végezték el a beavatkozást. Mivel anyagilag megtehetjük, én támogattam benne, mert magam is oda mentem volna.
– Van a környezetünkben olyan barátunk, aki nem hajlandó egy petákot sem kiadni magánorvosra. Jó kapcsolatban van a háziorvosával, a fogorvossal, akihez tartoznak. Úgy van vele, hogy fő a megelőzés, ezért elmegy vizsgálatokra, kontrollra, nem is nagyon van sürgős esete. Persze ami kiküszöbölhetetlen, azzal nem vár: volt, hogy egy nagyon fájdalmas fogászati esettel olyan magánorvoshoz ment, aki éjjel is nyitva van. Azt mondta nekünk, hogy nagyon sajnálta a 20 ezer forintot a kezelésért, de nem tudott mást csinálni, nagy úr a kényszer.
– Olyan ismerősünk is akad, aki éves díjat fizet valamilyen magánkórházban, és ha köhint egyet, akkor is rohanhat orvoshoz, már ha akar. Így érzi biztonságban magát, és hát, valljuk be, jól gondolja. Az mondta, hogy van egészségpénztára. Mondtam is neki, hogy megértem, hogy így nyugodtabb az élete. A költségeket nem ismerem, de biztosan tudja, hogy mit csinál, mert befizetett egy nagyobb összeget egy egészségpénztárba, és az adó-visszatérítés kapcsán most még a kezdeti tőkénél is nagyobb a kerete.
– Szerintem az lenne a normális, ha a sok járulék kapcsán, amit levonnak az emberektől, olyan egészségügyi ellátást kapnánk alapból, mint ami magánban is jár. Azokat sajnálom, akik nem tehetik meg, hogy ha szükségük van rá, fizetős dokihoz forduljanak. A gyerekeimnek is azt mondom, mérlegeljenek, találják meg a legjobb megoldást, és használják ki azokat a lehetőségeket, amiket az egészségpénztárak ajánlanak.