A Világgazdasági Fórum nemrég kiadott jelentését idézi a Pénzcentrum, miszerint fenntarthatatlanok a jelenlegi nyugdíjrendszerek, azokat meg kell reformálni. A fenntarthatatlanság oka többek között, hogy
- öregedő társadalmakban élünk,
- hogy sokan alacsony bért fizető állásban dolgoznak, így az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély,
- és hogy a digitalizáció, a robotika fejlődése következtében állások milliói szűnhetnek meg rövid időn belül.
Ezért aztán a szakértők egy része úgy véli, hogy jobb felkészülnünk rá, hogy hetvenéves korunknál előbb nem fogunk nyugdíjba menni. Ez főként azokra nézve káros, akik eleve olyan munkát végeznek, ami fizikailag nagyon megterhelő, vagy olyat, amit nem szeretnek csinálni, kizárólag a pénzszerzés végett dolgoznak. Nem beszélve arról, hogy ha a nagyszülők is hetvenéves korukig dolgoznak, akkor ki fog vigyázni a gyerekekre, amíg a szülők szintén a munkában vannak?
Az erősen kitolódó nyugdíjkorhatár a magyar állampolgárokat is fenyegeti. Az elmúlt két évben 15 százalékkal bővült az idősödő munkavállalók foglalkoztatása. A KSH adatai szerint az 55–64 éves korosztály tagjainak 49,8 százaléka, vagyis mintegy 672 000 nyugdíjazás előtt álló ember dolgozik ma Magyarországon.
A Pénzcentrum azt írja, hogy friss kutatásokból kiderül viszont az is, hogy a 18–29 év közötti magyar fiatalok előreláthatólag 66 évesen szeretnének majd nyugdíjba vonulni, amihez legalább 22 millió forintot szeretnének összegyűjteni, hogy biztosíthassák maguknak a békés öregkort. Magyarországon 10 év alatt, 2016-ra nem kevesebb mint 4,5 évvel nőtt az állampolgárok munkában maradási ideje.
A nyugdíjkorhatár extrém növelésének egyik legnagyobb akadálya az idős magyar emberek egészségügyi állapota. Ugyancsak friss kutatások szerint az 55–64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat. A magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2, a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.