Épp a minap voltam szemtanúja egy olyan jelenetnek a buszon, ahol egy idősebb néni és egy fiatal lány szólalkozott össze, mert a lány ült, a néni meg le szeretett volna ülni, és ezt olyan hangnemben adta elő a fiatalnak, hogy még az én zsebemben is kinyílt a bicska, pedig amúgy semmi közöm nem volt a jelenethez.
Biztos vagyok benne, hogy a lány nem direkt ült, nem azért nem adta át a helyét, mert utálja az idős nénik egész nemzetségét hetedíziglen, hanem mert figyelmetlen volt, és csak nem nézett fel a telefonjából. Ha a néni kedvesen szólt volna neki, hogy „helló, fáj a lábam és a derekam is nyilall, ugyan, drága szívem, add már át a helyedet, te olyan egészségesnek tűnsz, hogy biztos tudnál állni helyettem”, akkor átadta volna a helyét, és mindenki elégedetten folytathatta volna az útját.
Az általános negatív közhangulat, ami mostanában olyan jellemző ránk, valószínűleg abból is fakad, hogy ez az alap kedvesség hiányzik sokszor belőlünk, és már egyből úgy állunk a másik emberhez, hogy „b*szd meg a porszívódat, nyuszika”, azaz rögtön feltételezzük, hogy itt bizony küzdeni kell, mert érdekek fognak ütközni és folyton védeni kell magunkat. Pedig nem kell.
Lehet úgy is együtt élni embertársainkkal, hogy váratlanul rámosolygunk valakire a metrón, mert olyan szép a sapkája vagy csak szimplán nem idegbetegen szólunk a másikhoz.
Udvariasan kérünk, esetleg előbb érdeklődünk, hogy milyen okai, motivációi vannak a másik embernek, amiért azt csinálja, amit csinál, és nem egyből leordítjuk a feltételezéseink és előítéleteink alapján. Ahogy az alábbi videóban is beszél róla Orly Wahba: a kedvességgel megváltoztathatjuk a világot, ráébreszthetjük a másikat, hogy számít, fontos, hogy létezik, és nélküle nem lenne teljes a világ.
A Random Acts of Kindness napján pedig ennél is tovább mehetünk, most jön úgyis a hétvége, amikor emberek közé megyünk, lehetne, hogy mosolyt csalunk mások arcára.
A kedvesség ingyen van, könnyű, nem fáj, ígérem, még neked is jót tesz, ha csak úgy, random kedves vagy az emberekkel. Adok pár egyszerű ötletet is hozzá:
- Nyisd ki valaki előtt az ajtót.
- Hagyj el egy könyvet valahol a nyílt terepen, benne egy kedves üzenettel.
- Köszönd meg egy barátodnak, hogy kitart melletted jóban-rosszban.
- Írj pozitív gondolatokat, idézeteket, amiket hagyj szerteszét a városban.
- Bókolj egy ismeretlennek.
- Ölelj meg valakit, akit rég öleltél meg.
- Vidd a reggelit az ágyba annak, aki együtt él veled.
- Beszélgess egy hajléktalan emberrel.
- Adj ajándékba egy könyvet, aminek szerinted a másik örülne.
- Köszönd meg az anyukádnak, apukádnak, hogy kibírták a kamaszkorodat, és nem raktak ki a kuka mellé, amikor olyan elviselhetetlenül viselkedtél.
- Segíts egy idős embernek vinni a szatyrát.
- Hívd fel a szüleidet, nagyszüleidet és kérdezd meg, hogy vannak.
- Mondd el egy kollégádnak, milyen nagyra becsülöd a munkáját.
- Ne szakítsd félbe, ha valaki beszél hozzád, hagyd, hogy magáról meséljen.
- Mutatkozz be egy szomszédodnak, akit még nem ismersz.
- Lepd meg a gyerekeidet egy tortával akkor is, ha senkinek sincs szülinapja.
- Küldj egy szerettednek jó reggelt/jó éjszakát üzenetet.
- Olvass egy gyereknek egy mesét.
- Süss sütit a szomszédaidnak.
- Küldj igazi képeslapot postán valakinek, akit szeretsz.
- Legyél udvarias és előzékeny a többi autóssal vagy utastársaiddal.
- Engedj magad elé a boltban valakit, akinek kevés cucc van a kosarában.
- Mosolyogj rá legalább hét idegenre. Vagy többre. De kevesebb ne legyen.
- Válassz öt embert, és küldj nekik pozitív üzenetet.
- Ajánld fel, hogy vigyázol egy barátod gyerekeire egy estén.
- Tedd le a telefonodat, ha együtt vagy épp valakivel.
- Lépj kapcsolatba egy régi tanároddal, barátoddal, aki nagy hatással volt rád, és segített, hogy jól alakuljon az életed.