Gyakorlatilag valamennyi magyar szülő okkal aggódhat a világhálón barangoló csemetéjéért, mert UNICEF tavalyi adatai szerint minden harmadik gyermeket ér valamilyen mértékű zaklatás az interneten hazánkban. Ez óriási szám, és különösen annak fényében riasztó, hogy a gyerekek, akik életük jelentős részét ma már a cyber térben töltik, az ilyen jellegű bántalmazást súlyosabbnak érzik a zaklatás egyéb formáinál. Szélsőséges esetben akár az öngyilkosságba is hajszolhatják az életszakaszuk miatt az átlagosnál jóval sérülékenyebb lelkű kamaszokat az őket molesztáló társaik, de a személyiségfejlődésben is hosszú távú károkat szenvedhetnek el a gyerekek az ártalmatlannak tűnő agresszió hatására.
Ez egy durva és gyilkos játék
Jellemző, hogy szinte sosem a felnőttek irányából éri a támadás a gyerekeket, hanem saját kortársaik soraiból, akik az arctalanság mögé bújva a világhálón sokkal durvább és erőszakosabb sértéseket mernek a másik fejéhez vágni, és könyörtelenebbül kínozzák annál, mint amit egyébként „élőben” megengednének maguknak. Egyfajta bátorságpróbaként élik meg a zaklatók ezt a „játékot”, és sokszor egymásra licitálnak abban, hogy ki tud keményebb, gátlástalanabb és kíméletlenebb lenni a kipécézett áldozattal szemben. A sértett gyermeket ilyenkor nem csupán az alázza meg, amit mondanak neki, hanem az is, hogy rendszerint széles nyilvánosság előtt, közösségi oldalakon történik mindez. Sajnos a támadók nem képesek felmérni, hogy milyen kárt okozhat a tettük, és csak akkor döbbennek rá, hogy a dolognak tétje van, amikor már megtörtént a tragédia. Egyszóval ez a játék komoly és kegyetlen, a veszély pedig valós, ezért nagyon fontos, hogy a szülő időben felismerje, ha a gyermek az áldozatává vált.
A támadás általában saját társaik irányából éri a gyerekeket
Az online zaklatás kiválthat félelmet, dühöt, szorongást, ami aztán olyan szélsőséges és figyelemfelhívásnak szánt tettekre ragadtatja az áldozatot, mint az iskolakerülés, a szökés vagy az öngyilkossági kísérlet, de az sem ritka, hogy a gyermek szó szerint belebetegszik az öt ért támadásokba. Fokozottan oda kell figyelni azokra a gyerekekre, akik természetüknél fogva szorongóbbak, visszahúzódók és kevés az önbecsülésük, mert a zaklatók kifejezetten utaznak a gyengébbre, és önmagában az is elég indok számukra a támadáshoz, hogy a másik fél képtelen megvédeni magát.
Ezek a netes zaklatás jelei
Szülőként számtalan jelre felfigyelhetünk, ami arra utalhat, hogy a gyermek esetleg online bántalmazás áldozatává vált. Többek között
- változást veszünk észre az internethasználati szokásaiban – sokkal kevesebbet netezik, bezárkózik, amikor internetezik
- rosszkedvű, ideges, ingerült lesz, miután internetezik, csekkolja az e-mailjeit vagy belép a Facebookjára
- társas kapcsolatai elszegényesednek, visszavonulóvá válik, nem barátkozik szívesen
- csökken az önértékelése, negatív gondolatai vannak saját magáról (esetleg rondának, értéktelennek, nem szerethetőnek érzi magát)
- a szokásos szabadidős tevékenységeket, hobbijait elhanyagolja
- az iskolai teljesítménye romlik, nem tud koncentrálni, a gondok elvonják a figyelmét
- magába zárkózik, nem közlékeny, nem osztja meg, mi jár a fejében, mi történt vele
- törli a Facebook-profilját stb.
Ha ilyen tünetekkel találkozunk, az első és legfontosabb lépés, hogy beszélgessünk el a gyermekünkkel. De ne csupán egy alkalommal „faggassuk”, hanem kövessük az eseményeket, és hetente két-három alkalommal is beszéljünk az őt ért netes élményekről. Sok szülő súlytalannak érzi ezeket az eseményeket, hiszen nem a „valóságban” történtek meg, de ne feledjük, hogy a gyerekek nem tesznek különbséget a cyber tér és a valós világ között, sőt számukra a netes élmények akár még intenzívebben is hathatnak.
A zaklatás jópofa játéknak tűnhet az egyik oldalról, de a sértett felet akár öngyilkosságba is kergetheti
Baj esetén őket hívd
Ha úgy látjuk a jelekből, hogy komoly krízis alakult ki vagy esély van a kialakulására, akkor legjobb, ha szakemberhez fordulunk. Nem csupán egy pszichológus támogatására lehet ilyenkor szükség, hanem olyan szervezetekére is, akik kifejezetten az internetes jogsértésekkel foglalkoznak, és képesek akár a törvény erejével is megvédeni az áldozatot. Hazánkban például a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány foglalkozik kiemelten a kérdéskörrel, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is hasznos felvilágosításokkal, támogatással szolgál az áldozatoknak az Internet Hotline elnevezésű oldalon. Ezen a site-on nem csupán a zaklatások elszenvedői találnak értékes információkat, hanem bárki, aki internetes jogsértést szenved el, és erről hivatalos úton is bejelentést kíván tenni.