A talált pénznek nagy ereje van, mindenkit megkísért a gondolat, hogy megtartsa, ha már a sors így a lába elé dobta az utcán. A megingás azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy akkor el is tesszük a pénzt, csak ilyenkor küzd bennünk a becsület és az ingyen pénz csábító ereje.
A saját kútfőmből azt mondanám arra a kérdésre, hogy a többség vajon visszaadná-e a pénztárcát jogos tulajdonosának, hogy kivenné a pénzt és az iratokat juttatná csak vissza. De úgy tűnik nem lenne igazam, mert egy kutatás szerint több a becsületes megtaláló, mint gondolnánk.
Viselkedéskutatók végezték el azt a nemzetközi felmérést, melynek során „elvesztettek” a világ 40 országának 355 városában összesen 17.000 pénztárcát. Nemcsak otthagyták az út szélén a pénztárcákat, hanem a kísérletben jelen volt egy turista beépített emberként, aki „megtalálta” a pénztárcát és leadta egy kiválasztott bankban egy random embernél azzal a szöveggel, hogy „Valaki biztos elvesztette, vissza tudná neki juttatni?” Majd otthagyta a kártyákkal, pénzzel, iratokkal tömött pénztárcát.
A kutatók természetesen arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek hogyan reagálnak, és hogy a különböző összegű talált pénz milyen hatással van a viselkedésükre. Abból indultak ki, hogy bármennyi pénz van a tárcákban, az már azt fogja kiváltani az emberekből, hogy nem adják vissza a tulajdonosnak. Aztán meglepődve tapasztalták, hogy pont az ellenkezője volt igaz:
„Minél több pénz volt a pénztárcákban, annál nagyobb eséllyel küldték vissza a megtalálók – mondta el Alain Cohn, a kutatás vezetője. – Annyira hihetetlen volt ez az eredmény, hogy úgy döntöttünk, megtriplázzuk a tárcákban az összeget, de ugyanúgy visszaküldték.”
Egészen lenyűgöző eredménnyel ért véget a szokatlan kísérlet: a legmagasabb összeget, 100 dollárt tartalmazó pénztárcák 72 százaléka visszaérkezett, míg a csupán 13 dollárnyi pénzes tárcák 61 százalékát küldték vissza. Az üres, iratokat tartalmazó pénztárcáknak pedig csak 46 százalékát küldték vissza a megtalálók.
A kutatók végül két magyarázatot találtak erre a meglepő becsületességre. Az első szerint az empátia az oka ennek, mert a megtalálók átérezték azt a helyzetet, amikor nagyobb összeget veszít el valaki, ez pedig önzetlenségre ösztönözte őket. A másik magyarázat szerint pedig az embereknek szüksége van arra, hogy pozitív színben lássák saját magukat, és minél nagyobb összeget tartalmaz a talált pénztárca, annál rosszabbnak érezné magát a megtalálója, ha megtartaná.
Remek bizonyíték ez a kísérlet arra, hogy nem kell mindig a legrosszabbat feltételezni az emberekről, úgy tűnik, a legtöbben mégis megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy jól döntsenek.