Ezeket a konzerveket ettük a kempingben a ‘70-es években

nlc | 2020. Július 15.
Az a fantasztikus löncshúskonzerv és az Útitárskrém örökké elkísér.

Bár a ‘70-es években élték aranykorukat ezek a retro konzervek, de kitartottak bőven még a mi gyerekkorunkban is a ‘80-as években. Mit ettünk, amikor kempingezni indult a család? Megmutatjuk!

A kempingezés volt a legolcsóbb nyaralás, csak beültünk a Trabantba vagy a Wartburgba és már suhantunk is valamelyik vízpartra sátrat verni. A spórolás jegyében telt természetesen a nyaralás is, ezért jól bevásároltunk konzervekből, hogy ne kelljen a drága büfékben lángosozni. Helyette nyomtuk tubusból a krémeket a zsömlére, és a konzervdobozból vágtuk a vagdalt húst. A reggeli és a vacsora szinte biztos konzerves és tubusos kaja volt. Két fő étel volt a Májas- és Útitárskrém, mindkettő szendvicsalapként szolgált, és akár hűtés nélkül is elálltak hónapokig.

Kirándulásra külön kirakat a konzervekkel (Kép: Fortepan/Erky-Nagy Tibor)

A löncshús pedig egy hátizsákból sem hiányozhatott, annyira hozzászoktunk, hogy ez a mai napig sok családban rendszeresen kerül az asztalra. A ‘70-es években a Konzervgyár többféle löncshússal is elkápráztatott minket, volt magyaros ízesítésű, amit piros dobozból ehettünk, és a misztikus Tavasz vagdalt, aminek a doboza arany színben pompázott. Sőt, betört már a hanyatló nyugat is a konzervpiacra, amikor Luncheon Meat felirattal volt kapható az uzsonnahús.

Ott figyel a pulton a Luncheon Meat konzerv, aki főz: Schmidt Bea manöken (Kép: Fortepan/Bauer Sándor)

Természetesen nemcsak húskonzerveket, hanem ömlesztett sajtot is vittünk magunkkal a kempingbe, a táskánkban landolt a Víkend vagy a Camping tubus. Az előbbi volt a legolcsóbb, úgyhogy egyértelműen minden kempigenzőnél megtalálhattuk.

Ebédre sem kellett a büfébe menni, ebben segítettek a Szegedi Konzervgyár termékei, melyek ételsűrítményekben abszolút verhetetlenek voltak. Egy 450 ml-es üvegbe négy főnek elég ebédet szuszakoltak, csupán egy liter vízbe tettük, és egy rottyantás után ehetett az egész család. Olyan ebédeket tálalhattunk belőlük mint a bableves kolbásszal, kacsapörkölt tarhonyával vagy épp a csirke raguleves. Mivel a Kádár-koraszkban a konzervipart tudatosan fejlesztették, ezért még receptkönyvek is jelentek meg konzervekkel a főszerepben. Éljen az egészség!

Sóletet mindenképp vittünk a kempingbe (Kép: Fortepan)

Nézd meg, hogyan kempingeztünk régen:

kemping konzerv fiúk

Kempingező fiatalok a sátrak között (Kép: Fortepan/Urbán Tamás)

kemping konzerv fiatalok

Nagyerdő, a III. Ifjúsági Kemping Találkozó résztvevői, 1973. (Kép: Fortepan/Urbán Tamás)

kemping konzerv bácsi

Trabant a kempingben: pont olyan kötelező kellék volt, mint a konzerv (Kép: Fortepan)

kemping konzerv család

Profi kempingező család Nagymaroson, akik még a kényelmes kempingszékekre is gondoltak csomagoláskor (Kép: Fortepan/Kotnyek Antal)

kemping konzerv matrac

Ikonikus matracon a lány, kempingszékben az anya 1976-ban (Kép: Fortepan/Magyar Rendőr)

kemping konzerv sátor

Kempingező család 1971-ben a Szelidi-tónál (Kép: Fortepan/Márton Gábor)

Még több retro!

Exit mobile version