Ez volt eddig…
Az előző éveket kiszámítható növekedés jellemezte – fogalmaz az egyik fővárosi marketingügynökség munkatársa. Évente 16-20 százalékot bővült az online szegmens, ez lényegesen magasabb az európai átlagnál. Tehát megvolt a dinamizmus a növekedésben; a kereskedők el tudták adni a termékeiket, a vásárlók két-három nap alatt kézhez is kaphatták őket. A logisztikai szektor együtt nőtt a webáruházakkal, így képes volt állni a sarat, legalábbis márciusig…
Majd jött a vírus…
Ahogyan sűrűsödni kezdtek a vírushelyzettel kapcsolatos híradások, már érezni lehetett, hogy az e-kereskedelem érintetté válik. Március elején még ment minden a rendes kerékvágásban; noha néhányan eggyel több babkonzervet helyeztek a bevásárlókocsiba, a kiskereskedelem lényegében nem változott…
Majd megtörtént a rendkívüli állapot kihirdetése, amire a lakosság pánikvásárlással reagált. Elképesztő mennyiségű higiéniás terméket és tartós élelmiszert halmoztak fel, de az e-kereskedelemben meghatározónak számító műszaki termékek forgalma csak ezután élénkült meg. A digitális oktatás és a home office felpörgették a laptopok forgalmát, de fogytak a tabletek, irodai eszközök, játékkonzolok, kenyérsütők és konyhai eszközök is.
Az első rohamot követően állandósulni látszott a helyzet, továbbra is pörögtek az említett termékkategóriák és természetesen a gyors felhasználású termékek online eladásai is rekordokat döntöttek. Minél inkább szenvedett a hagyományos offline kiskereskedelem, az online tér annál inkább megerősödni látszott.
Lassan minden a helyére került, megszűntek a készlethiányok és a logisztikai szektor is levegőhöz juthatott. Nagyjából május közepétől beszélhetünk normalizálódott helyzetről; még mindig várakozás felett teljesíthetnek a webáruházak, de már szó sincs Black Friday-t idéző terhelésről.
Pesszimisták és optimisták…
A kereskedők és az e-kereskedelemmel foglalkozó szakértők között is megoszlanak a vélemények, a most kialakult helyzet középtávon az e-kereskedelem javát szolgálja vagy inkább visszaveti majd.
A pesszimista hangok arra hívják fel a figyelmet, hogy a világgazdaságot rendkívül érzékenyen érintette a leállás. A recessziót Magyarország sem úszhatja meg, csupán az a kérdés, hogy a kilábalás mikor várható. A vásárlóerő gyengülése egyértelműen kihat a teljes e-kereskedelemre, még abban az esetben is, ha bizonyos termékkörök eladásaiból az online szereplők a korábbinál nagyobb hányadot képesek megkaparintani.
Az optimisták szerint cseppet sem borús a kép, hiszen az idei évet a legtöbb online kereskedő hatalmas pluszban zárja, a következő évben már minden adott lehet a recesszió hatásainak csökkentésére. Ráadásul 50 ezer új és alkalmi vásárló jelent meg az online piacon; habár ez a tömeg teljes egészében aligha tartható meg, egy részük bizonyosan rendszeres vásárlóvá válik.
A hazai e-kereskedelem gyors ütemben fejlődik, aminek mozgatórugója lehet az eMAG és az Extreme Digital fúziója. Ne felejtsük el, tavaly még a legnagyobb globális szereplők térnyerése ellen fogtak össze a legnagyobb európai webáruházak, most a piacvédelemre is kiváló lehetősége nyílik a lokális e-kereskedőknek.
Mindeközben rengetek innovatív megoldást látunk; azok a fejlesztések képesek mozgatni a teljes piacot, amelyek széleskörben terjednek a szereplők között. Ma már számos webáruház rendelkezik saját mobilalkalmazással, többen hűségprogramokat szerveznek, kuponnapokat tartanak, a reszponzív megjelenés és a felhasználói élmény javítására alapszintű feladatként tekintenek… Mindezek azt mutatják, hogy a hazai e-kereskedelem fokozatosan zárkózik fel a világ élvonalához; habár a bevételi tételek nem hasonlíthatók össze a vezető piacok számaival, az évi 16-20 százalékos növekedés kiváló prognózist jelent.