Kedden este a szegedi Dugonics Társaság A város és a vírus című programsorozatának keretében beszélgetett Dr. Karikó Katalin, a BioNTech alelnöke, Dr. Géczi János biológus, író, költő, kultúrtörténész, illetve Dr. Csendes Tibor egyetemi tanár, a társaság alelnöke. Az esemény iránt nagyon komoly volt az érdeklődés, több ezren jeleztek vissza.
Ez a szám is azt mutatja, mennyire büszkék vagyunk arra, hogy bizony egy Magyarországon született tudósra figyel a világ, hiszen a legmodernebb technológián alapuló koronavírus elleni vakcinák az ő és kutatótársa, Drew Weissman nevéhez fűződik, és ki tudja, talán még megkapják a kémiai Nobel-díjat is, az „ajánlólevél” már megvan hozzá. Karikó Katalin a beszélgetés során megjegyezte, hogy nemcsak az ő érdeme, hogy vannak mRNS-alapú vakcinák, nagyon olyan sok kutató és szakember munkája van benne, akiknek a nevét nem tudjuk. „Az én nevemet se ismernék, ha nem lenne ez a járvány, és bárcsak ne ismernék” – tette hozzá.
Az online beszélgetés egyik témája a most már világhírű magyar kutatónő életútja volt, amit nagy vonalakban már bizonyára sokan ismernek. Mint ismeretes, Karikó Katalin Szolnokon született, Kisújszálláson nőtt fel, miután elvégezte a Móricz Zsigmond Gimnáziumot, a Szegedi Tudományegyetem (pontosabban akkor még József Attila Tudományegyetem – JATE) biológia szakos hallgatója lett, majd 1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. Innen 1985-ben elbocsátották, családjával ezután költözött az Egyesült Államokba.
Tanulmányai és karrierje során voltak jó és rossz tapasztalatai, szerencsésnek érzi magát azért, mert olyan emberekkel dolgozhatott együtt, akiknek más volt a szakterülete, és hasznosnak találta azt is, hogy sok mindent maguknak kellett csinálniuk. Mindeközben viszont számos nehézséggel és méltánytalansággal is találkozott, de az nem zavarta, hogy elismerésben nem feltétlenül volt része. „Nagyon jól megvoltam anélkül, hogy elismerték volna, hogy amit csinálok, az fontos. Olyan voltam, mint Kassandra, láttam a jövőt, de nem tudtam meggyőzni másokat róla. Most sem érzek olyan érzést, hogy na ugye, én megmondtam.”
Mesélt arról is, hogy kutatóként bizony nem keresett sokat, férje, Francia Béla állítólag meg is jegyezte, hogy „ennél még mekis fizetés is jobb lenne”. Megjegyezte, annak, hogy nő, nem igazán látta hátrányát, ugyanannyi férfi és nő segített, mint ahány nem segített vagy akadályozták, de szerinte többek között az vezette sikerre, hogy csak az építő jellegű kritikákkal foglalkozott, illetve az, hogy nem rágódott a múlton, és még egyvalami, a rendszerezés, Karikó Katalin ebben is nagyon jó. „Amerikában azt mondták, hogy úgy tudok rendszerezni, hogy azt Németországban is megcsodálnák.”
Forrás: AFP/magánarchívum
Karikó Katalin a Pennsylvaniai Egyetemen ismerkedett össze Drew Weissmann-nal, ő 1989-ben érkezett meg az intézménybe, későbbi kutatótársa pedig 1998-ban, az első találkozás állítólag egy fénymásoló mellett történt meg. Az mRNS-kezelésekhez kapcsolódó kutatásokkal kapcsolatos szabadalmat egyetem 2005-ben jegyeztette be, Katalinék pedig saját céget is alapítottak. Ugyan a Moderna is szerette volna megkaparintani magának a kutatónőt, amikor úgy döntött, ideje tovább állni, a választása a mainzi BioNTechre esett. Ugyan sem ő, sem egyetemi kolléganője, Hiromi Muramatsu nem tudott igazán németül, és akkor még a cég sem volt nagyon ismerős, de mellette szólt, hogy volt klinikai próbájuk, ő pedig meg akarta élni, hogy a módosított RNS emberbe kerüljön. „Az egyetemen biztos azt gondolták, hogy ez a nő örök vesztes, elmegy egy ilyen céghez.”
2014-ben meg is találták azt az anyagot, amibe becsomagolva emberi szervezetbe lehet juttatni és azzal terápiát lehet végezni. Ezt követően 2015-ben erre alapozva kezdtek vakcinákat fejleszteni fertőző betegségek ellen, majd 2018-ban a Pfizer felkérésére influenza elleni oltóanyagot gyártottak módosított RNS-sel. Hozzátette, nem igaz az, hogy a világon most először, alkalmaznak alkalmaznak mRNS alapú vakcinát, hiszen akkor Németországban 200 ezer embert beoltottak ilyen védőoltással influenza ellen.
Természetesen szóba került a koronavírus elleni vakcina is, pontosabban a Pfizer és a BioNTech védőoltása. Mint elmondta, egyelőre nem tudni, hogy az oltás mennyi ideig véd, akiket a kezdetekben oltottak be, azok mindenesetre eddig nem fertőződtek meg, és azt is biztosan tudni, hogy a vakcina több ideig nyújt védelmet, mint maga a fertőzés. Elmondta azt is, hogy a koronavírus-fertőzötteket akár már a gyógyulásukat követő 90 napon belül lehet oltani. Ami a mellékhatásokat illeti, az izraeli tömeges oltás adatai alapján 4,7 millió vakcinált mellett súlyos mellékhatás 158 esetben volt, de
„nincs olyan gyógyszer, aminek ne lenne mellékhatása”.
A hallgatói kérdésekre válaszolva elhangzott az is, hogy általánosságban kimondható, hogy a koronavírus elleni vakcina beadható azoknak is, akik autoimmun betegségben szenvednek, illetve azt is, hogy a tudomány jelenlegi álláspontja szerint a beoltott kismamáknál átjut az ellenanyag a magzatba is, ahogyan később, a szoptatással is át lehet adni a védettséget. Felmerült az a kérdés is, hogy szükséges-e – 70 fokon tartani Pfizer/BioNTech-vakcináját. Karikó Katalin szerint azért ezt ajánlották, mert erről a hűtési hőmérsékletről volt tapasztalatuk. Beszélt arról is, hogy az mRNS-vakcináknál a gyártás az mRNS-t körbeölelő lipidburok a szűk keresztmetszett, ugyanis tartalmaz egy olyan lipidet, aminek előállítása egyelőre nem hatékony. „Olyan ez, mintha azt a feladatot kapná valaki, hogy bár eddig csak két emberre főzött, holnaptól főzzön kétszázra. Ehhez lehetetlen ugyanazt a módszert használni, a technológiát kell megváltoztatni, amin rengetegen dolgoznak.”
Ami a keleti vakcinákat illeti, arról egyelőre nem akart véleményt alkotni, érthető módon főként a a Pfizer/BioNTech vakcinájáról tud információkkal szolgálni. Szóba kerültek az oltásellenesek is, szerinte vannak, akiket nem lehet meggyőzni, de akiknél csak a tájékozódás hiány miatt zárkóznak el a vakcinációtól, náluk talán más a helyzet. Hozzátette, észrevette, hogy a tudósok gyakran nem beszélik az átlagemberek nyelvét, nem találják a közös hangot.
Karikó Katalin megemlítette azt is, örül, hogy egyre többfelé használják az mRNS-t, például már több éve zajlanak olyan vizsgálatok, amelyekkel a szívbetegek kezeléséhez szükséges gyógyszert tudnak előállítani, valamint a felszíni tumor, például a melanoma kezeléséhez is mRNS-re épülő kezelést dolgoznak ki. Hozzátette, még a tüdőben lévő áttéteket is kiirtotta az állati kísérletek során, most embereken tesztelik majd.
Nők és a tudomány:
- 10+1 tudós nő, akikről biztos, hogy még sosem hallottál
- “Az egész társadalom abba az irányba tolja a lányokat, hogy ne foglalkozzanak a természettudományokkal”
- Nálunk dolgozik majdnem a legkevesebb női mérnök és tudósnő Európában