Életbiztosítást nem kizárólag akkor kell kötni, ha az ember veszélyes munkakörben dolgozik, idősödik vagy extrém hobbit űz. Ez a régi berögződés az oka annak, hogy sokan nem a 20-as, 30-as éveikben gondolkodnak a biztosítási védelemben vagy az életbiztosítás típusú megtakarításban, pedig ebben az életkorban sokkal kedvezőbb megkötni a biztosítást. A kockázati vagy a megtakarítási célú életbiztosítás nem terheli meg extra módon a családi kasszát, mégis biztosíthatja a későbbiekben a család pénzügyi stabilitását. Egy családnak pedig sok szemponttal kell számolnia, hogy anyagilag okos döntéseket hozzon.

A gyermekekkel új kiadások jelennek meg

Egy gyermek születésével nem csak öröm és boldogság, de számos extra költség is együtt jár. Amíg kisbabánk van, addig könnyen kiszámolhatjuk, milyen tételekkel fog nőni a havi költségvetés – ilyen a pelenka, a bébiétel vagy a babaruhák ára. Azonban ahogy gyermekeink nőnek, úgy lesznek egyre összetettebbek a költségek, melyeket előre nem is biztos, hogy fel tudunk mérni.

• Minden szülő szeretné támogatni gyermekét a jó tanulmányi lehetőségek megszerzésében, külföldi kirándulásokban és nyelvtanulásban, ám a hétköznapi költségek mellett ez a legtöbb családnak komoly megterhelést jelent.
• Ha már gyermekeink vannak, az ő anyagi biztonságuk a mi fizetésünktől, bevételeinktől függ. Sok évig nem képesek még saját magukat eltartani, így arra az eshetőségre is fel kell készülnünk szülőként, hogy akkor is biztosítsuk a védelmet számukra, ha történne velünk valami.
• Ha gyermekünk eléri azt a kort, hogy önállósodni szeretne, de kezdő fizetése csak a legszükségesebbekre elég, gyakran az életkezdés időszakában is ránk kénytelen támaszkodni. A szülők szívük szerint mindent megadnának ehhez, hogy könnyebb életük legyen, ám egy autó, lakás, albérlet vagy egy esküvő finanszírozásához szintén megtakarításra van szükség.

A koronavírus mindent átrendezett

Klaudia kétgyermekes édesanya, férjével egy vidéki nagyvárosban élnek. Mivel mindketten a vendéglátásban dolgoztak, már a koronavírus első hullámaiban egyszerre vesztették el munkájukat. Ahogy Klaudia fogalmaz, addig nem éltek ugyan anyagi bizonytalanságban, de nagy megtakarításaik nem voltak, így azonnal megérezték a munkanélküliség súlyát.

„Soha nem éltünk nagy lábon, nem is szenvedtünk hiányt, mondhatom, hogy kiegyensúlyozottan gazdálkodtunk, amíg minden rendben volt a bevételeinkkel. A ház, amiben élünk, a sajátunk, az autók is, de mivel a kertes ház körül vagy a kocsin mindig akad valami, ami javításra, karbantartásra szorul, így rendszeresen jött valami extra kiadás, amire a félretett pénzünk elment. Ez pont elég volt ahhoz, hogy ugyan nem éltünk hónapról hónapra, de mindig féltünk attól, hogy mit hoz a jövő. Ezt aztán pláne szétzilálta a koronavírus, amikor hónapokra bezártak az éttermek, szórakozóhelyek, és mi mindketten munka nélkül maradtunk.”

Szerencsére Klaudia és a férje is több végzettséggel rendelkeznek, így viszonylag hamar el tudtak helyezkedni más munkakörben, de a kettő közt eltelő hetek és az azzal járó bizonytalanság teljesen felemésztette a családot. A gond akkor tetőzött, mikor Klaudia férje elkapta a COVID-ot, ezért kislányuk iskolájában is tartozást kezdtek felhalmozni.

„A lányunk sajátos nevelési igényű, így kénytelenek vagyunk alapítványi iskolába járatni, hogy megkapja a megfelelő oktatást és fejlesztéseket. Ez havonta nem kevés összeget emészt fel. Az iskola vezetője nagyon emberien állt a problémánkhoz, de akkor éreztük meg az egésznek a súlyát, amikor több hónapig nem tudtuk kifizetni az alapítványi díjat. Idén, az adóvisszatérítés miatt döntöttünk úgy, hogy ezt valahogy másképp kell csinálni a jövőben. Nemrég szereztünk egy pénzügyi tanácsadót, aki segített kiválasztani egy életbiztosítás alapú megtakarítást.”

Nem mindig lesz biztos az, ami most még van

• Nem feltétlenül kell a legrosszabbra: például az egyik szülő korai halálára gondolnunk, elég csak a koronavírussal terhelt időszakra visszatekintenünk, hogy lássuk: egy család anyagi állapota milyen gyorsan össze tud omlani egy hosszan tartó betegség vagy a munkahely elvesztése után.
• A változó vagy rossz anyagi helyzet miatt a családokban a legalapvetőbb problémák azonnali megoldására sincs mindig lehetőség. A váratlanul érkező kiadások sokszor válaszút elé állítják a szülőket: miről mondjanak le, hogy a hirtelen jött költségeket fedezni tudják.
• Sok családfenntartó nem talál azon a területen munkát, ahol eredetileg dolgozott, sokszor veszélyes vagy megterhelő munkakörben kénytelenek elhelyezkedni, ami az egészségüket, ezzel együtt pedig a család biztonságát is veszélyeztetheti. Ilyen esetben a rokkantság is nagyobb kockázati tényező, mint például egy biztonságos, íróasztal mögött végzett munka esetében.

A szendvicsgeneráció nehézségei

Míg régen korán házasodtak és vállaltak gyermeket a párok, mára ez kijjebb tolódott, sokkal inkább a 30-as, 40-es éveikben mondanak igent a házasságra és a gyermekáldásra. Emiatt alakult ki az ún. szendvicsgeneráció jelensége: tagjai főként a mai negyvenesek, akik egyszerre gondoskodnak kisgyermekeikről és idős, nyugdíjas szüleikről. A nagyszülők idejében még nem volt bevett szokás vagy ennyi lehetőség életbiztosítást kötni, így gyakran a nyugdíj az egyetlen anyagi forrásuk a hétköznapokban, megtakarítás híján az ő anyagi biztonságuk is gyakran függ gyermekeiktől – legyen az hétköznapi kiadás, gondozói díj vagy ápolási intézmény költsége.