A stressz és a szorongás sajnos a legtöbb ember számára ismerős, gyakori élmény. Forrása lehet a munkahelyi, családi problémák, egészségügyi gondok, az egzisztenciális félelmek, nem beszélve az olyan globális hatásokról, mint a pandémia, vagy éppen a szomszédunkban dúló háború. A szorongás mértékére, hatásaira az olyan tényezők is hatással vannak, mint a genetika, a szociális támogatás, a megküzdési módszerek ismerete, vagy épp ellenkezőleg, azok hiánya. De a személyiségtípus is befolyásolja az ember stresszel szembeni érzékenységét, ami azt jelenti, hogy egyes emberek nagyobb valószínűséggel válnak stresszessé, mint mások.
Fotó: Getty Images
Tudtad?
A kutatások azt mutatják, hogy az olyan szakmákban dolgozók, mint az egészségügyi dolgozók vagy a szociális munkások, illetve a színes bőrűek és az LMBTQIA+ személyek nagyobb valószínűséggel vannak kitéve magasabb stressz-szintnek.
A rendszeres testmozgás segít
Egy 185 egyetemi hallgató részvételével végzett 6 hetes vizsgálat szerint a heti 2 napon végzett aerobikmozgás jelentősen csökkentette az általános és a bizonytalanság miatt érzékelt stresszt, és az edzésrutin jelentősen javította a depressziót. De ezenkívül több tanulmány is kimutatta, hogy a fizikai aktivitás segít csökkenteni a stressz-szintet és javítani a hangulatot, míg az ülőmunka fokozottabb stresszhez, rossz hangulathoz és alvászavarokhoz vezethet. Mi több, a rendszeres testmozgás bizonyítottan javítja a gyakori mentális zavarok, például a szorongás és a depresszió tüneteit. A jóga például kifejezetten alkalmas a stresszoldásra. Ez a hét perces gyakorlatsorozat pont a stressz leküzdésére lett összeállítva.
Ha jelenleg inaktív vagy, kezdd olyan kíméletes tevékenységekkel, mint a séta vagy a kerékpározás. Ha olyan tevékenységet választasz, amelyet élvezel, növelheted annak az esélyét, hogy hosszú távon kitartasz mellette.
Kevesebb szkrollozás, kevesebb stressz
Köztudott, hogy bár az okoseszközök a mindennapi életünk részét képezik, a túl gyakori használatuk növelhetik a stressz-szintet. Számos tanulmány kimutatta már, hogy a túlzott okostelefon-használat és az „iPhone-függőség” összefüggésben áll a stressz és a mentális egészségügyi zavarok megnövekedett szintjével.
Jó, ha tudod, hogy a képernyő előtt töltött túl sok idő általában alacsonyabb pszichológiai jólléttel és megnövekedett stressz-szinttel hozható összefüggésbe mind a felnőttek, mind a gyerekek esetében.
Továbbá a képernyő előtt töltött idő negatívan befolyásolhatja az alvást, ami szintén a stressz-szint növekedéséhez vezethet. Amennyiben hajlamos vagy a stresszre, mindenképp érdemes a képernyőidődet amennyire csak lehet, lecsökkenteni. Ha magadtól nem megy, akkor tölts le egy applikációt, amely elérhetetlenné teszi a telefonodon a közösségi média appjaidat. Nem örökre, csak pár órára.
Tanuld meg kényeztetni magad
Próbálj meg némi énidőt kiszakítani a napodból, amelyet csak magadra és a feltöltődésre fordítasz. Olvass, jógázz, masszíroztasd meg magad, végy egy meleg fürdőt, sétálj egyet, próbálj egy órán keresztül csak magaddal foglalkozni és jól érezni magad. Szakemberek állítják, hogyha időt szakítasz az öngondoskodásra, az segíthet csökkenteni a stressz-szintedet. A tanulmányok azt mutatják, hogy azok az emberek, akik öngondoskodással foglalkoznak, alacsonyabb stresszről és jobb életminőségről számolnak be, míg az öngondoskodás hiánya a stressz és a kiégés magasabb kockázatával jár együtt.
Az egészséges élethez elengedhetetlen, hogy időt szánjunk magunkra. Ez különösen fontos azok számára, akik hajlamosak a nagyfokú stresszre, beleértve az ápolókat, orvosokat, tanárokat és gondozókat. Az öngondoskodásnak nem kell bonyolultnak lennie. Egyszerűen csak azt jelenti, hogy törődünk a jólétünkkel és a boldogságunkkal. Ennek pedig az is a része, hogy
tanulj meg nemet mondani.
Amikor ugyanis túlterheltek vagyunk, fontos, hogy tudjunk nemet mondani: legyünk képesek azt mondani egy újabb feladatra, hogy ez most nem fér bele. Az is legalább annyira fontos, hogy a munkahelyi teendőinkkel lehetőleg csak a munkahelyen foglalkozzunk, otthon már ne csapjuk fel a laptopunkat, ne hagyjuk, hogy a munkahelyi teendők a privát szféránkba is betörjenek.