Egy gombóc fagylalt 50 fillér. Egy kilogramm kenyér 3 forint 60 fillér. Emlékszünk ezekre az árakra? Több évtizedet kell visszamennünk az időben. Egy jó minőségű Lehel hűtőt lehetett kapni 5.000 forintért. Akkor még 5.000 Ft-os, sőt, 1.000 Ft-os címlet sem volt forgalomban. Manapság mennyiért lehet venni egy új hűtőt? Az infláció évi változását megtalálhatjuk a KSH historikus adatsorai közt. És láthatjuk, hogy ami most folyik, legutóbb a ’90-es évek elején volt kis hazánkban. Ezt mind érezzük, amikor bevásárlás után megemeljük a szatyrot és megnézzük a nyugtát, hiszen 5.000 forintból ma már talán csak egy fél szatyrot tudunk egészséges élelmiszerrel megtölteni.
(Újra)Tervezés vs. pénznyelő szokások
Soha nem volt olyan könnyű a bevásárlástervezés, mint manapság. Napokkal korábban közzéteszik az üzletek, mit mennyiért kínálnak eladásra. Mi pedig az üzletek katalógusaiból csemegézhetünk az ajánlatok között. Mindegyik üzletlánc más-más termékkel csalogatja a potenciális vásárlókat, színesebbnél színesebb akciós újságokat bocsátanak ki. Csak meg kell találni, mikor mit érdemes venni. A Lidl akciós újság pedig még olyan termékeket is bemutat, amik elektronikus kuponokat érvényesítve a bolti árnál is kedvezőbben elérhetők. S miközben egyre kevesebben engedhetjük meg magunknak, hogy az árcédulák vizslatása nélkül vásároljunk, rá kell eszmélnünk, hogy a bevásárlást is meg kell tervezni. Mert ha például a brassóihoz való hús hétfőtől olcsóbb, akkor ne hétfő előtt akarjunk brassóit enni. Megfelelő időzítésnek köszönhetően több ezer forintos különbséget fedezhetünk fel a nyugtán.
Manapság az olvasást felváltotta a rövid videók nézegetése, az élet minden területéről minden apró trükköt megismerhetünk pillanatok alatt. Ha tudunk angolul, végtelen mennyiségű videót találhatunk spórolási tippekről is. Ugyanakkor nem kell naphosszat képernyőt bámulni, mivel egy-egy régi szakácskönyv szintén bemutat fortélyokat, mint például a befőzés, a tárolás, a sütés-főzés csínját-bínját. Egyes jóléti országokban áramkimaradásokra is felkészítik a lakosságot, biztosan előkerülnek rég elfeledett könyvek és eszközök, amikről sose gondolták volna, hogy újra szükség lehet rájuk.
Fizetett szakemberek vs. önképző ezermesterek
Ugyanígy egyre többen érezzük úgy, hogy drága szakemberek helyett inkább mi magunk állunk neki ház körüli kisebb hibák megoldásának. Egyrészt iszonyú nehéz egyik napról a másikra hozzáértő szakembert találni. Másrészt az óradíjak és a kiszállási díjak olyan magasságokba szöktek az elmúlt években, hogy kétszer is meggondoljuk, tényleg kihívunk-e egy mestert.
Az internetnek köszönhetően ma már mi is képezhetjük magunkat szinte bármilyen szakterületen. Ugyanakkor egyes szakterületektől óva intenek, mert életveszélyes helyzetbe kerülhetünk. Nincs mese, amikor szakember kell, akkor mélyen a zsebbe kell nyúlni.
Elszaladó kiadások, felzárkózó bérek?
Lehet bárkire, bármire mutogatni, hogy ki vagy mi okozza az inflációt. A lényeg, hogy együtt kell élnünk a magas árakkal, okosan kell költeni a pénzt. Mert a 10-15%-os maginflációt nem érik utol a béremelések. Illetve csak kevés olyan cég van, amelyik még évközben is hajlandó bérkiegészítést tenni. Hogy miként lehet tényleg jelentős fizetésemelést elérni? Cégváltással, állítják a tapasztaltabbak. Mert cégen belül ritkán tudunk 5-7%-nál magasabb emelést kiharcolni. S mivel állítólag szakemberhiány van Magyarországon, sőt, Európában, álljunk neki bátran az álláskeresésnek. Talán még eurós, távmunkás fizetést is kaphatunk, s akkor fellélegezhetünk az EUR/HUF árfolyam nézegetése közben.