Dél-Korea fizetni fog a fiataloknak azért, hogy kimozduljanak a lakásból. Az országban a fiatalok többsége a rendkívüli társadalmi elszigeteltség problémájával küzd, amit kint csak úgy hívnak, hogy hikikomori. A kormány úgy véli, hogy egy borsos összeg ösztönözni fogja őket arra, hogy kimozduljanak a lakásból, így 9-től 24 éves korig kaphatnak segélyt azok a kamaszok, akik zárkózottsággal küzdenek. Ez az összeg 650 ezer won, ami nagyjából 170 ezer Ft-nak felel meg, ami lássuk be, nem kis összeg azért, hogy a diákok kimozduljanak a lakásból. A juttatás csak kiegészítés a munkahelyi, egészségügyi és oktatási támogatás mellett. A szolgáltatás pedig a különböző kozmetikai beavatkozásokra is kiterjed arra az esetre, ha esetleg valakinek olyan hege van, amit szégyell.
Depressziós, szenvedő nő
(Fotó: Getty Images)
Látható, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy kezelje a problémát, ami nemcsak Dél-Koreában, hanem a világ számos pontján jelen van. Nagy-Britanniában ugyanezt a jelenséget „NEET”-nek hívják, ami azt jelenti, hogy „not in education, employment or training”, azaz nincs oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben. Azok az emberek, akik ilyen mértékű zárkózottsággal küzdenek, csak nagyon ritkán, vagy szinte egyáltalán nem hagyják el otthonukat. A jelenség kezdetben csak Japánra volt jellemző, azonban napjainkban már egyre több országban jelen van. Ennek kialakulása számos tényezőre visszavezethető, köztük a világjárványra, illetve az internet és a közösségi média térhódítására is, ami csökkentette a személyes kommunikáció fontosságát. A Koreai Egészségügyi és Szociális Intézet szerint 350 ezer 19 és 39 év közötti ember tapasztalja ezt a nagyon szélsőséges elszigeteltséget.
A probléma azonban sokkal komplexebb, hiszen gyakran már a serdülőkorban megfigyelhetőek ezek a tünetek, legfőképpen az olyan gyermekeknél, akik hátrányos helyzetűek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a tünetek, mentális betegségek, illetve a traumatikus események között van összefüggés. A kormány közzétette esettanulmányait is, amiben az egyik fiatal is megosztotta történetét.
15 éves koromban a családon belüli erőszak miatt olyannyira depressziós lettem, hogy elkezdtem magányosan élni
– mondta.
Dél-Koreában a fiataloknak ugyanazokkal a kihívásokkal kell megküzdeniük, mint más országokban, ennek ellenére náluk a legrosszabb helyzet. A fiataloknak a lakáshiányon, a fizetéseken, illetve a nehéz elhelyezkedésen túl számos kihívással kell szembenézniük. Az országban sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a hagyományos sikerre, meg kell küzdeniük a családjuk magas elvárásaival, mindezt a világ egyik legstresszesebb oktatási rendszerében. Ennek is köszönhető, hogy Dél-Koreában az egyik legmagasabb az öngyilkossági ráta. Azonban nem csak ez az érték kimagaslóan magas, ugyanis 7,2% a fiatalok munkanélküliségi rátája, továbbá ez az egyetlen ország, ahol a termékenységi ráta 1% alatt van. A kormány abban reménykedik, hogy ez a juttatás segít megoldani a problémát és ösztönzi a fiatalokat arra, hogy visszatérjenek a munkába vagy esetleg az iskolapad mögé.