Az ultraibolya, vagyis az UV-sugárzás a Nap teljes elektromágneses sugárzásának nagyjából 10 százalékát teszi ki. Három típusát különböztetjük meg, az UVA-, az UVB- és az UVC-sugárzást. Míg ez utóbbit az ózonréteg gyakorlatilag teljesen kiszűri, addig a másik kettő komoly károsodásokat okozhat a bőrben, éppen ezért ezek ellen nem csupán nyáron, de egész évben széles spektrumú fényvédők használatával kell védekeznünk.
Íme, a leggyakoribb bőrproblémák, melyeket a káros sugarak válthatnak ki!
Napégés
Az UV-sugárzás a bőrbe hatolva szabad gyökök képződését idézi elő, melyek károsítják az epidermisz, azaz a felhám sejtjeit. Erre válaszul az immunrendszer fokozza a véráramlást az érintett területeken, ez okozza a leégés során jelentkező kipirosodást, illetve forró bőrérzetet. A sérült bőrsejtek vegyi anyagokat bocsátanak ki, amelyeket az agy fájdalomérzetként fordít le. A fehérvérsejtek eközben megtámadják és elpusztítják a sérült bőrsejteket, ez okozza a leégett bőr viszketését, felhólyagosodását, illetve hámlását. A leégés tünetei általában 2-6 órával a túlzásba vitt napozás után jelentkeznek és nagyjából 48 órán belül, fokozatosan csillapodnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a bőr nem felejt, a többszöri leégések hatásai összeadódnak és hosszú távon fokozhatják a bőrrák kialakulásának kockázatát.
Fotó: Getty Images
Idő előtti bőröregedés
A bőr öregedésének látható jeleiért 80 százalékban a napsugárzás tehető felelőssé, ezen belül is elsősorban a földfelszínre érkező teljes UV-sugárzás legnagyobb részét kitévő UVA. A sugárzás hatására képződő szabad gyökök károsítják a bőrszövet elasztinrostjait is, ez pedig fokozott ráncosodáshoz vezet. Ha tehát nem óvjuk megfelelően a bőrünket a káros sugaraktól, az bizony felgyorsíthatja a bőröregedés folyamatát.
Hiperpigmentáció
A bőr – illetve a haj és a szem – színét a melanociták által termelt melanin nevű anyag adja, mely egyben természetes fényvédőként is működik. Az UV-sugárzásnak való kitettség azonban a melanociták sérülését is okozhatja, melyek ennek következtében túl sok melanint termelnek. Ez lehet az egyik oka az úgynevezett hiperpigmentációnak, vagyis a bőr színénél sötétebb, szabálytalan szélű foltok megjelenésének a bőrön.
Bőrrák
Bár a bőrrákra való hajlamot számos – többek között örökletes, illetve életmódbeli – tényező befolyásolja, a kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy az UV-sugárzásnak való kitettség növeli a betegség kialakulásának esélyét, méghozzá kétféleképpen is. Egyrészt a bőr DNS-ének UV-sugarak okozta károsodása az idők folyamán összeadódik és a sejtek kontrollálatlan növekedését, jóindulatú vagy akár rosszindulatú daganatok kifejlődését idézheti elő. Másrészt a sugárzás az immunrendszert is gyengíti, ezáltal pedig sebezhetőbbé teszi az agresszív rákos sejtekkel szemben.
A bőrráknak két fő formáját különböztetjük meg: a melanoma és a nem melanoma típusú bőrdaganatokat. A veszélyesebb, ám kevésbé elterjedt forma a melanoma, mely a bőr pigmenttermelő sejtjeiből, a melanocitákból indul, leggyakrabban, ám nem kizárólag anyajegyekből fejlődik ki. Amennyiben korai stádiumban felfedezik, kimetszéssel eltávolítva 100 százalékban gyógyítható, ám ha a rákos sejtek a bőr mélyebb rétegeibe jutnak, a keringési rendszeren keresztül más szervekben áttéteket is képezhetnek.
A bőrrák sűrűbben előforduló, ám alacsonyabb kockázatú változatai a nem melanoma típusú bőrdaganatok, melyek a bazális vagy laphámsejtekből indulnak ki. Ezek közül is a leggyakoribb a bazálsejtes karcinóma, mely legtöbbször a napfénynek gyakran kitett testtájakon, főként az arcon jelenik meg. Áttétet ritkán képez, kimetszéssel vagy más módszerekkel könnyedén eltávolítható.