A kutatások szerint leggyakrabban az életmód és az egészség területén szeretnénk változtatni – más kérdés, hogy tudjuk-e tartani magunkat az elhatározásunkhoz. Van, akinél az azonnali megoldás működik, mint például holnaptól abbahagyni a dohányzást, és van, akinél inkább a fokozatos ártalomcsökkentés válik be.
A Micra Market Research tavalyi reprezentatív kutatása szerint minden negyedik megkérdezett szeretne változást elérni az élet valamely területén: 64 százalékuk az életmódot, 63 százalékuk pedig az egészséget jelölte meg, amelyet a káros szenvedélyek (22%), a szerelem és a párkapcsolat (19%), valamint a pénzügyi szokások (14%) követnek. Az már más lapra tartozik, hogy mennyire vagyunk eredményesek ezeknek a fogadalmaknak a betartásában. „A pillanat hevében meghozott döntések ugyanis ritkán vezetnek eredményre, hacsak nincs mögöttük gondos tervezés” – mondja dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus.
Ráadásul sokan hajlamosak többet vállalni annál, mint amire képesek, és gyakran nem is belülről fakadó motiváció hajtja őket, hanem hogy megfeleljenek a környezetük elvárásainak. Ez pedig sok esetben nem elég; az érdemi változtatásokhoz komoly erőfeszítésre van szükség. Ezért célszerű tudatosan kitűzni a célokat, konkrét mérföldköveket rendelni az egyes időbeli szakaszokhoz, és fel kell készülni a nehezítő körülményekre is.
„A tapasztalatok szerint nem csupán a kudarcos helyzeteken szoktak félresiklani az életmódváltoztatásra vonatkozó próbálkozások, hanem az elkeseredés miatt is, amit azért érzünk, mert úgy véljük, nem tudunk megbirkózni egy felmerülő nehézséggel. Fogadjuk el, hogy a szokások változtatása mindenki számára nehéz, és a kudarc a változás velejárója. De nem azt jelenti, hogy a végeredmény is kudarcra van ítélve” – szögezi le a szakember.
Az egyik leggyakoribb újévi fogadalom a dohányzásról való leszokás – aki nekifutott már ennek, az tudja, hogy milyen nehéz végigcsinálni. Beszédes eredmény, hogy a nikotinfogyasztók 30 százaléka döntött tavaly decemberben a dohányzás elhagyása mellett, de ennek megtételéig csak 15 százalékuk jutott el. A későbbiekben pedig még tovább gyengült a megkérdezettek kitartása: január közepén háromból ketten tartották magukat a fogadalmukhoz, a válaszadók 24 százaléka azonban ekkorra már feladta az elhatározását.
A sikermutató persze egyénfüggő, de általánosságban azért elmondható, hogy könnyebb dolga van annak, aki kisebb lépésekben kezdi a változást. A felmérés szerint azok voltak eredményesebbek a fogadalmuk megtartásában, akik a dohányzás mértékének csökkentése vagy valamilyen ártalomcsökkentett dohányipari megoldás – hevítéses dohánytermék, e-cigaretta, nikotinpárna – használata mellett döntöttek.
Azok számára, akik nem akarnak vagy nem képesek lemondani a cigarettáról, érdemes lehet tájékozódni az ártalomcsökkentett megoldásokról. A nikotinfogyasztásnak ugyanis már nem csupán a hagyományos cigaretta az egyetlen módja, amelyben a dohány égése közben keletkező káros anyagok belélegzése okozza az ártalmak jelentős részét. Az alternatív dohányipari technológiák* használata nem jár égéssel, de ezek is tartalmaznak nikotint, amely függőséget okozó anyag, és egyebek mellett hatással lehet a szív- és érrendszerre, például megemeli a vérnyomást. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a leszokás a legjobb módja az ártalomcsökkentésnek, hiszen az alternatív technológiák sem kockázatmentesek, illetve ezek hosszú távú hatásait is vizsgálják még. Így, még ha eleinte csak az ártalomcsökkentésben gondolkodunk, akkor is érdemes kijelölni egy dátumot, amikor teljesen leállunk káros szokásunkkal.
*Ezek a termékek nem kockázatmentesek, és függőséget okoznak. További információkat talál az égéshelyett.hu oldalon.
A cikk társadalmi célú tájékoztatás, mely megjelenését és a kutatás létrejöttét a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. támogatta.