A 2024-es párizsi olimpia eddigi legnagyobb felháborodását váltotta ki, hogy Imane Helif algériai ökölvívó a nők mezőnyében szerepel, miközben vannak, akik megkérdőjelezik a nemiségét. Olasz ellenfele, Angela Carini 46 másodperc után feladta a küzdelmet, szerinte nem volt fair az összecsapás, és az életét is védenie kellett. Azt mondta, még soha nem kapott ilyen kemény ütést a pályafutása során.
A 25 éves Helifet tavaly kizárta az Indiában megrendezett világbajnokságról a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA), a szervezet elnöke, az orosz Umar Kremljov pedig közölte, hogy a vizsgálatok szerint Helifnél kimutatták a férfiakra jellemző XY kromoszómát. Rajta kívül ugyanezzel az indokkal tiltották el a versenytől a kétszeres világbajnok tajvani Lin Jü-tinget is, aki most szintén itt van a franciaországi játékokon.
Imane Helif a női 66 kilogrammosok elődöntőjének első fordulójában a párizsi olimpián 2024. augusztus 1-jén (Fotó: Fabio Bozzani / ANADOLU / Anadolu via AFP)
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) csütörtökön közleményben védte meg a két sportolót. „Ez a két versenyző áldozata volt az IBA egy hirtelen meghozott önkényes döntésének. A tavalyi világbajnokság végéhez közeledve váratlanul zárták ki őket megfelelő eljárás nélkül” – írja a NOB, hozzátéve, hogy a döntést kizárólag az IBA főtitkára és vezérigazgatója hozta meg.
Kiemelték azt is, hogy Helifék a tavalyi vb előtt évekig szerepeltek női boksztornákon, köztük a tokiói olimpián is. A történet hátteréhez hozzátartozik, hogy a NOB régóta rossz viszonyban van az IBA-val, a nemzetközi szövetséget évekkel ezelőtt felfüggesztette, és elvette tőle a tokiói és a párizsi játékok ökölvívó-versenyeinek rendezési jogát is.
Rejtélyes vizsgálat
Az IBA legutóbbi, szerdai nyilatkozatában már azt állította, hogy a két sportoló tavaly nem esett át tesztoszteronvizsgálaton (tavaly még arról volt szó, hogy igen), hanem egy különálló, elismert tesztnek vetették őket alá. Ez alapján nem feleltek meg az alkalmassági kritériumoknak, és a testület szerint ez versenyelőnyt jelentett a többi sportolóval szemben. A tesztről azonban nem árultak el részleteket, a BBC azt írja, egyelőre nem tudni, pontosan miből állt a vizsgálat.
Az algériai Imane Helif miután az olasz Angela Carini feladta a női 66 kilogrammosok elődöntőjének első fordulójában a párizsi olimpián 2024. augusztus 1-jén (Fotó: Richard Pelham/Getty Images)
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy eddig kizárólag az IBA döntése szól amellett, hogy a két sportoló nem nő, az XY kromoszómákról szóló kijelentés pedig Umar Kremljev elnök egy korábbi Telegram-posztjából származik. Vagyis egyelőre ez elég kevés információ, miközben az összes többi teszt az utóbbi években megerősítette azt, hogy Helif és Lin nő.
Helif minden hivatalos dokumentuma nőként tünteti fel őt, és Algériában nincs legális lehetőség a nemváltoztatásra. Az országban keményen büntetnek mindenféle LMBTQ-megnyilvánulást, a homoszexualitásért akár két év börtönbüntetés is járhat, nem beszélve arról, hogy jól dokumentált élettörténete van arról, hogyan nőtt fel nőként.
Helif pályafutása során végig a nők között versenyzett, 50 mérkőzésből kilencet elveszített, és – akárcsak a 28 éves Lin – nem vallja magát transzneműnek vagy interszexuálisnak.
Nincs mindig egyértelmű válasz
Nagyjából ezek a tények jelenleg. Az már a pletyka körébe tartozik, hogy – az XY kromoszómás vonalat meglovagolva – olyan feltételezések láttak napvilágot, hogy az algériai ökölvívónál valamilyen nemi fejlődési rendellenesség lehet a háttérben, amely miatt interszexuális állapot alakult ki nála.
Általánosságban ez azt jelenti, hogy olyan nemi jellegekkel – kromoszómákkal, nemi szervekkel és/vagy hormonokkal – született, amelyek nem sorolhatók be egyértelműen a női és férfi kategóriákba, vagy éppen mindkettőbe egyaránt beleillenek. Az XY kromoszómák jelenléte önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valakit férfiként határozzunk meg. Az elsődleges és másodlagos nemi jellemzők is szerepet játszanak. Ezért gyakran csak az adott személyen múlik, hogy ő minek tartja magát, mert a férfi-nő kategóriákban gondolkodva nincs tudományos válasz. Nem állítjuk, hogy ez Helifre is igaz, de könnyen lehet, hogy a címben feltett kérdésre sincs egyértelmű megfejtés.
A gendervitákban visszatérő érv a természetesség, de a természet szerint sem ennyire egyszerű a világ: nem dönthető el minden esetben, hogy valaki biológiailag férfi vagy nő.
„És ha azt gondolnánk, hogy ez csak egy félresikerült himbilimbi, akkor tévedünk. Ez belül is sok mindent befolyásol. Még az is lehet, hogy kívülről minden oké, a papírokra rákerül a besorolás, és csak később derül ki, hogy a belső szervek meg éppen az ellenkező nemnek megfelelően alakultak ki. És amikor belső szervekről beszélek, akkor mindent érthetünk ezalatt. Tényleg mindent! Nemcsak a belső nemi szerveket, hanem a testfelépítésben akármit. Meg a hormonrendszert. És persze az agyunk struktúráját” – írta korábban a Magyar Narancsban Hraskó Gábor biológus.
1,7 százaléknál is lehetnek interszexuális tulajdonságok
„A tudományos becslések szerint ezer megszülető gyermekből egy-kettő születik nehezen besorolható külső nemi szervvel, de ha valamennyi interszex állapotot figyelembe vesszük, a szám akár jóval magasabb is lehet” – ezt már Dombos Tamás, a Háttér Társaság munkatársa mondta korábban a 24.hu-nak.
Az ENSZ becslése szerint a népesség akár 1,7 százalékánál is lehetnek interszexuális tulajdonságok, ami nagyjából megfelel a vörös hajúak arányának. Ilyen interszexuális állapot például az androgén inszenzitivitási szindróma (AIS), amely esetén egy XY kromoszómát birtokló fiú magzatnál a szövetek érzéketlenek a hím nemi hormonokra, emiatt a magzati nemi érés nem megfelelően zajlik le, a baba külső nemi szervekkel születik meg. Minderre gyakran csak pubertás korában, a menstruáció elmaradása miatt diagnosztizálják – írja az Egészségvonal. És ennek az állapotnak még különböző fokozatai is vannak.
Androgén inszenzitivitási szindrómát diagnosztizáltak például Hanne Gaby Odiele belga származású topmodellnél, aki 29 éves korában, 2017-ben árulta el, milyen nehézségeken van túl. Mindezt annak érdekében tette, hogy ne legyen tabu ez a téma.
Visszatérve Helifhez: egyik korábbi ellenfele a mostani olimpiai győzelme után a védelmébe vette. Amy Broadhurst ír ökölvívó, aki 2022-ben legyőzte az algériai sportolót, így fogalmazott az X közösségi platformon, miután rengeteg üzenetet kapott Helif miatt:
„Nem hiszem, hogy bármit is tett volna azért, hogy »csaljon«. Szerintem így született, és ez nem rajta múlik. Az a tény, hogy korábban kilenc nő legyőzte, mindent elmond.”
Hámori Luca csak a győzelemre koncentrál
Az algír bokszoló részvétele a magyar olimpiai szereplés szempontjából is fontos kérdés: miután Hámori Luca sikerrel vette a nyolcaddöntőjét a 66 kilogrammos ökölvívók között – 5-0-ra verte ausztrál ellenfelét, Marissa Williamsont –, a negyeddöntőben Imane Helif ellen lép a szorítóba szombat délután. És ha nem lenne egyértelmű, itt is rögzítjük: hajrá Luca, neked szurkolunk!
Miután kiderült, hogy kivel mérkőzik meg, a 23 éves bokszoló úgy nyilatkozott: „Ha valaki a Földön megengedte neki, hogy itt lehessen, valahogyan be lett bizonyítva, hogy lány. Nem tudom erre a kérdésre a választ, ez most nem igazán érdekel, így még nagyobb lesz a magabiztosságom, ha sikerül legyőznöm.”
Hámori Anna Luca az ausztrál Marissa Williamson elleni küzdelemben, a nõi ökölvívók 66 kilogrammos súlycsoportjának nyolcaddöntõjében a 2024-es párizsi nyári olimpián az Észak-párizsi Arénában 2024. augusztus 1-jén (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Péntek délután Hámori Luca a Facebookon mondott köszönetet a szurkolóknak, és ismét megszólalt a következő mérkőzésről.
„Szerény véleményem szerint, én sem tartom fairnek azt, hogy ez a versenyző a nők között indulhat, de nem foglalkozhatok ezzel most, változtatni nem tudok, ezt hozta az élet, ezt kell megoldani. Tudom miért jöttem ide, tudom mik a céljaim. Egyet megígérhetek nektek… minden tőlem telhetőt meg fogok tenni a győzelem érdekében és küzdeni fogok amíg csak lehet! Ne aggódjatok vigyázok magamra, szurkoljatok értem továbbra is, hiszen most màr az olimpiai érem a cél!”