Augusztus 28-án kezdődött és szeptember 8-ig tart a 2024-es paralimpia Párizsban. A sportközvetítést nézve gyerekek természetesen azonnal felfigyelnek fogyatékkal élő versenyzőkre, és a maguk őszinteségével azonnal megkérdezik: „Miért hiányzik a néninek a lába?” vagy „Mi történt a karjával?”.
Nagyon fontos, hogy ezekről beszéljünk a gyerekekkel, de szülőként ez nem is olyan könnyű, hiszen olyan közegben nőttünk fel, ahol megtanultuk, hogy az ilyen kérdéseket tartsuk magunkban. A paralimpia azonban kiváló lehetőséget kínál arra, hogy beszélgessük a gyerekkel a fogyatékkal élőkről és a sportolók hihetetlen teljesítményéről. A HuffPost fogyatékkal élőket támogató szakembereket kérdezett, hogyan válaszolhatnak a szülők a legjobban a gyerekek kérdéseire.
Ne kerüld a témát!
Semmiképpen ne oltsd le a gyereket, hogy erről nem szabad beszélnie, amikor felveti a témát, hiszen egyszerűen csak kíváncsi. Ha választ kap a kérdéseire, sokkal jobban megismeri a fogyatékossággal élőket, tisztában lesz a szükségleteikkel, ami nemcsak az elfogadásban segít, de hosszú távon abban is, hogy közreműködjenek akadálymentes terek kialakításában.
Amikor a gyerekek kifejezetten a végtagvesztésről vagy a végtaggal kapcsolatos eltérésekről érdeklődnek, mondhatod, hogy „Néha a paralimpiai sportolók így születnek, míg másoknál baleset vagy betegség áll a háttérben. Vannak olyanok is, akik látássérültek, és emberek vagy más érzékszerveik segítségével alkalmazkodnak a sportágukhoz” – javasolta Cameron Johnson, a No Limits Alapítvány gyógytornásza. Nem szükséges a részletekbe belemenni, ha nem ismered az adott sportoló élettörténetét, ha pedig a gyerek többet szeretne megtudni róla, nézz utána a neten.
Beatriz Hatz (Egyesült Államok) versenyez a női távolugrás T64-es döntőjében a 2024-es Párizsi Nyári Paralimpiai Játékok harmadik napján a Stade de France-ban augusztus 31-én, Párizsban, Franciaországban (Fotó: Michael Steele/Getty Images)
A gyerekeknek kérdéseik lehetnek a protézisekkel kapcsolatban is. Ha erre terelődik a szó, akkor magyarázd el, hogy ezek ugyanolyan segédeszközök, mint amilyenből sokfélét használnak az emberek, hogy segítsenek nekik egyes tevékenységekben. Olyan, mint egy cipő, amit azért veszünk fel, hogy megvédjük a lábunkat, és hatékonyabban, biztonságosabban el tudjuk végezni a feladatainkat. Hasonló célt szolgál egy hallókészülék vagy a szemüveg is.
A teljesítmény ugyanaz
Nagyon fontos, hogy a paralimpiai sportolókról is úgy beszéljünk, mint az olimpikonokról, az elképesztő teljesítményüket kihangsúlyozva, hiszen ők is világszínvonalon versenyeznek, és tudásuk legjavát nyújtják, rengeteg edzés és erőfeszítés áll a siker mögött. Kerüld a protézisek vagy más segédeszközök alapján történő összehasonlításokat, mivel nem ezek az eszközök a legfontosabbak egy ember személyisége és tevékenysége szempontjából.
„A fogyatékosság az identitásuk egy része, de nem az egész identitásuk” – hívta fel a figyelmet egy fontos dologra Shree Thaker, az Amputáltak Koalíciójának kommunikációs igazgatója. – Ahelyett, hogy arra koncentrálnánk, hogy valaki miért él fogyatékkal, a történetük és az eredményeik megismerése segíthet a helyzetük és mindennapjaik jobb megértésében.”
A paralimpia nagyszerű lehetőség arra, hogy lássuk, mire képesek a fogyatékkal élők. Thaker hangsúlyozta: fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak tisztelettel és elfogadással beszélni a fogyatékkal élőkről, mert nemcsak a paralimpián találkozhatnak velük, hanem szinte bárhol a hétköznapokban, az utcától a szupermarketig.
