Nekik azonban jó pár fejlődési szakaszt az anyaméhen kívül kell megélniük. Amikor egy nő megtudja, hogy anya lesz, óhatatlanul elképzeli, hogy néz ki a baba a hasában, hogyan fejlődik, és milyen érzés lesz, amikor először a kezébe veheti. Nézzük, hogyan fejlődik a kisbaba az anyaméhen belül:
Az első négy hét
A negyedik hét végére a babát már megilleti az embrió elnevezés. A sejtek gyors tempóban nőnek, ráadásul minden sejt naponta osztódik is. A terhesség negyedik hetére a magzat már körülbelül 1 mm hosszú, erősen a méhfalhoz tapad, és megkezdődik a méhlepény kialakulása.
5–8.hét
Ekkorra már elkülöníthető a feji rész, megkezdődik a végtagkezdemények kialakulása. A felső végtagok fejlődése gyorsabb, mint az alsóké, gyorsan kialakulnak az ujjak is. A vesék végleges szerkezete még nem alakult ki, azonban már ebben a korai időszakban is működnek: a baba ürít vizeletet is.
9–12. hét
Már mindene kifejlődik a babának, ami születése után megtalálható rajta. Körülbelül 6-8 centiméter hosszú és 30–50 gramm súlyú. A szívverése már hallható. Elkezd mozogni is: a kezeit a fejéhez, az arcához vagy a szájához emeli, mozgatja a száját, megindul a nyelés és a szopómozgás is.
13–16. hét
Ezekben a hetekben a külső nemi szervek már felismerhetők, elképzelhető, hogy az orvosok látják az ultrahangon a nemét, de csak akkor, ha éppen úgy fekszik. Ebben az időszakban a baba eléri a 18 centiméteres hosszúságot, súlya pedig nagyjából 100 gramm. Egyre többet mozog az anyaméhben, a hónap végére pedig már a szemöldöke és szempillája is kifejlődik.
17–20. hét
A baba fejének átmérője már 47 mm a huszadik héten, a súlya körülbelül 300 gramm, közben a hallása is egyre fejlődik. A baba kezdetben csak az anya testéből beszűrődő hangokat hallja, később pedig az anya hangját is. Nemsokára az anya testén kívülről érkező zajokat és az apa hangját is képes meghallani. A testét magzatpihe borítja, azonban ez a finom szőrzet még a megszületés előtt kihullik. A szemhéjak még zárva vannak, csak néhány héttel később nyílnak fel.
21–24. hét
A kisbabát alapvetően a méhlepény táplálja, mégis képes a magzat a lenyelt magzatvízből is cukrot felvenni és feldolgozni, és már van széklete is. Az immunrendszer fejlődésnek indul, a csontvelő elkezd működni. Kislány magzatoknál kifejlődik a petefészek, a méh és a hüvely, kisfiúknál a herék kezdenek leszállni a hasüregből a herezacskó felé. Kialakul a körmük, a bőr még ráncos, és alatta nincs zsírréteg, ezért a hőháztartása még nem működne jól, ha ilyenkor születne meg. A magzatpihe egyre sötétedik. Az érzékszervek tovább fejlődnek, a 24. hétre a szervei szempontjából a baba eléri az életképes állapotot, már 30 centiméter körüli és 600 gramm a súlya.
25–28. hét
Ekkorra képes a kicsi kezét ökölbe szorítani, nagymozgásainak intenzitása a hely csökkenésével párhuzamosan csökken. Az agyműködés nagyarányú fejlődése a hangokra való érzékenységben is megnyilvánul. A mája, tüdeje, immunrendszere is működőképes már, légzőmozgásai egyre rendezettebbek. Ezekben a hetekben a kisfiú magzatoknál a herék teljesen leszállnak a herezacskóba. Az eddig összenőtt szemhéjak kinyílnak, így már érzékeli a fényt. Ebben az időszakban a magzat kb. 35 centiméter hosszú és a súlya eléri az 1 kilogrammot.
29–32. hét
A baba bőre alá egyre több zsír rakódik, a fejéről fokozatosan eltűnnek a ráncok. A haja kinő, a körmök elérik az ujjbegyet. A csontvelő elkezdi a vörösvértesteket termelni, jelentősebb fejlődés az agyban és a tüdőben zajlik. A nyolcadik hónapban már jól működik a kicsi légzése és az anyagcseréje.
33–36. hét
Folyamatosan erősödik a baba szervezete, és tovább rakódik a zsírréteg a bőre alá. A tüdő érése befejeződik, az immunrendszere is alkalmas mostanra kisebb fertőzések elleni védekezésre. A sok magzatvíznyelés miatt gyakran csuklik, melyet a kismama ritmusos mozgásként érzékel. Egyre erősebb a csontozata, lassan befészkeli magát a szüléshez megfelelő pozícióba, jó esetben fejjel lefelé.
37–40. hét
A 37. héttől már nem kell aggódni, hogy a baba koraszülött lesz. A hónap végére eléri a 3–3,5 kilogrammos súlyt, hossza pedig nagyjából 51 centiméter lesz. Ha minden jól megy, bármelyik nap megszülethet a kisbaba.
Dr. Gárdos László neonatológus szerint azért nehéz a koraszülött babákat ellátni, mert sok minden kimaradt a fejlődésükből, hiszen a vártnál korábban születtek meg, nem volt idejük a méhen belül megerősödni.
Amelyik újszülött 36 hetet eltöltött az anyaméhben, már érettnek számít, életfunkciói a megszületés után elég felkészültek a méhen kívüli élethez. A 36. hétnél korábban született gyermekeket nevezik koraszülötteknek. Magyarországon az összes élve születés 11 százalékában a betöltött 37. terhességi hét előtt, azaz idő előtt jön világra a baba.
Mitől más egy koraszülött?
Például a testarányaik nagyon jellegzetesek: minél éretlenebb egy koraszülött kisbaba, annál nagyobb a feje a testéhez képest. Feltűnően soványak, hosszúnak és vékonynak tűnnek a kis kezeik, a lábaik. Szerveik már kialakultak, csak még kisebbek, az éretlenség miatt működésük nem tökéletes. A koraszülöttek bőre más, mint az érett babáké: a legkisebbeké vékony, szakadékony, alatta a zsírréteg még nem kellően vastag. A színe sötétebb rózsaszín, mivel a vénák, kisebb erek rajzolata jól áttűnik. Mindezek miatt a vízvesztéstől, lehűléstől jobban kell őket óvni megszületésük után. Erre szolgál a koraszülött-gyógyászatban az inkubátoros elhelyezés.
A kis súlyú újszülötteknek éretlenebb a májműködésük – a bilirubin nevű epefestéket lebontó enzimrendszer gyengébb hatékonysága miatt hajlamosabbak a sárgaságra. Az élettani sárgaság gyakran válhat kórossá kellő folyadékpótlás, időben elkezdett kezelés nélkül. A tüdő éretlensége miatt a légzészavar az egyik leggyakoribb probléma. A légzési zavarok kezelésében oxigénadásra, súlyosabb esetben gépi lélegeztetésre is szükség lehet. Minél súlyosabb egy kis koraszülött állapota, annál több gépre, csőre, monitorra van szükség az intenzív osztályos kezelés alkalmával, ami rendkívül ijesztő látvány az aggódó szülőknek.
A koraszülés tényéből fakadóan nagyobb a baba vérzékenységi hajlama, agyvérzés alakulhat ki, amely a későbbiekben idegrendszeri károsodásokhoz vezethet. A keringési rendszer születés utáni átalakulása sem mindig zökkenőmentes. A koraszülötteknek szaporább a szívműködésük normális súlyú társaiknál, gyakran a mellkasfalon is áttűnik, hogy ver a szívük. További veszélyt jelent fertőzésekkel szembeni kisebb ellenállásuk. Ezeknek a csöppségeknek nagyobb hajlamuk van sérülésekre, például belső vérzésekre, agyvérzésre, vagy akár csonttörésre. Születéskor és az első hetekben, főleg az igen-igen kis súlyúaknál, vérzés vagy oxigénhiány következtében sérülhet az idegrendszer. Ennek leggyakoribb következménye a mozgászavar, ritkán bénulás. A mozgáskárosodást néha értelmi elmaradás is kíséri. A szem ideghártyája is éretlen, ezért gyakran jön létre látászavar. Nehezen vizsgálható, emiatt sok esetben csak későn ismerik föl a halláskárosodást, ami ugyancsak az éretlenség és a sérülékenység miatt alakul ki.