Nemrég a dániai Billundban jártunk, hogy körülnézzünk a világ egyik legnépszerűbb játékának, a LEGO-nak a központjában. Itt találkoztunk Tom Donaldsonnal is, aki a cég Creative Play Lab nevű részlegének alelnöke. Donaldson érdekes adatokat osztott meg a jelen lévő újságírókkal a Lego Group 2018-as jelentéséből.
Ezekből kiderül, hogy a tavaly 85. születésnapját ünneplő LEGO az elmúlt tíz évben elképesztő növekedésnek indulva hatszorosára növelte bevételeit. Ez persze nem véletlen, hiszen az olyan termékeknek hála, mint például a nagyvárosok, de akár a vadon vagy épp a sarkvidék világát bemutató LEGO City, a gyerekek játszva tanulhatnak meg egy csomó érdekességet az őket körülvevő világról.
A LEGO City a hétköznapi hősöket hozza közelebb a gyerekekhez (Fotó: LEGO)
„A riportból kiderült többek között, hogy a szülők szerint a LEGO-építőkockák stimulálják a gyerekek képzelőerejét és kreatívabbá teszik őket, miközben új dolgokat tanulhatnak és fedezhetnek fel játék közben” – mondta Donaldson. „Ugyanakkor a játék az egész családot is össze tudja hozni és miközben a gyerekek valódi a XXI. századi élethez szükséges ismereteket sajátíthatnak el, a LEGO többféle „játékmódot” is lehetővé tesz.”
A LEGO, azon belül is a LEGO City kifejezetten támogatja az aktív családi együttlétet, a játékidőt – a cég saját jelentése is kitért rá, hogy a szülők elsősorban azért szeretik, mert amikor a gyerekek legóznak, nem a sarokban üldögélnek, mintha a táblagépüket vagy az okostelefonjukat nyomkodnák.
Nincs különbség valós és a digitális világ között
A LEGO kutatásából az is kiderül, hogy a mai gyerekek már nem tesznek különbséget aközött, ha egy fizikai játékkal játszanak, vagy ha valamilyen digitális megoldással töltik a szabadidejüket. A LEGO-nál ezt felismerve „Fluid Play”-nek nevezték el azt, amikor a kicsik tökéletes gördülékenységgel váltanak a fizikai és a virtuális világ között.
„A kutatásunkban 13.000 gyerek véleményét kérdeztük meg, és bár a többség a digitális játékot nevezte meg elsődleges érdeklődéseként, sokan keresik a lehetőségeket a Fluid Play-re” – tette hozzá Donaldson.
A szülők jelenléte is fontos!
Ennél is lényegesebb, hogy a legózást a gyerekek kifejezetten társas élményként élik meg. A kutatásból kiderül, hogy a gyerekek 81 százaléka szívesebben legózik a szüleivel, mint egyedül, illetve 72 százalékuk még a digitális játékokkal is szívesebben játszik, ha a barátaik ott vannak a szobában.
A dán cég következő nagy dobása az úgynevezett kiterjesztett valóság (augmented reality) lehet, amely még nem érhető el konkrét termék formájában, de nagyon ígéretes lehetőségek rejlenek benne. A cég 2015-ben az Apple fejlesztői konferenciáján mutatta be, hogyan lehet az augmented reality virtuális „rétegeit” kombinálni a LEGO City városmodelljeivel. A videón látható, hogy a kiterjesztett valóság segítségével életre lehet kelteni a LEGO City épületek helyiségeit, ahol láthatóvá válnak az ott sürgő-forgó minifigurák. Sőt, amikor tűz üt ki az egyik étterem konyháján, a játékosoknak összehangoltan kell megoldani, hogy a helyszínre érő tűzoltóautók és rendőrségi helikopterek mindenkit ki tudjanak menteni.
„Bár itt kézbe kerülnek a táblagépek és az okostelefonok, a kiterjesztett valóság óriási előnye, hogy a gyerekek folyamatosan fel-alá szaladgálnak a szobában, mert innen is, onnan is be akarnak nézni az épületekbe” – tette hozzá Tom Donaldson.
Ami viszont már ma is elérhető a vásárlók számára, az az úgynevezett LEGO Boost, amelynek programozható motorját és mechanikáját a gyerekek tetszőlegesen kombinálhatják, például a LEGO City Arctic készletekkel, így a sarkvidéki kutatójárműveket is mozgásra bírhatják.
Ki mondta, hogy a LEGO-élmény csak műanyagkockák pakolgatásából áll?