Amikor megszületik a baba, még nem annyira a bölcsőde – vagy bármilyen intézmény – jár a fejünkben, pedig a családi költségvetésnek komoly terhet jelenthet egy-két év múlva, ha bölcsibe szeretnénk adni a gyereket, mert vár vissza a munkahelyünk. A bölcsőde ugyanis egyáltalán nem ingyenes (még akkor sem, ha állami fenntartású), cserébe nehéz bejutni és leküzdeni a várólistákat. Ha kicsit utánaszámolunk, akkor lehet, hogy hasonló végösszeg jön ki hónap végén az állami bölcsiben és a magánbölcsiben is.
A bölcsi luxus?
Kicsit olyan érzésünk van a bölcsődei szabályozást olvasva, mintha valamiféle luxus, kiváltság, úri huncutság lenne az, hogy bölcsibe jár a gyerek, és nem azért fordulnánk ehhez az intézményhez, mert mondjuk
- szükség van mindkét szülő jövedelmére,
- esetleg az anya és a gyerek mentális egészsége is úgy kívánja, hogy már jobb, ha közösségben van a gyerek az otthon melege helyett.
Állami bölcsődébe csak meghatározott okból fogadják el a jelentkezést: ha a szülő munkába akar állni; egészségügyi vagy szociális indokai vannak (például egyedülálló szülő vagy súlyos beteg); vagy tanulmányokat folytat, ideértve a munkaügyi központ által munkaerő-piacra történő visszajutást elősegítő tanfolyam, vagyis az átképzés idejét is. Ezek a kritériumok persze még nem garantálják a bejutást az állami bölcsibe, vannak olyan helyek, ahol hosszú várólista van, de olyan kerület is akad azért Budapesten, ahol nem lehet leadni a jelentkezést már a gyerek születésekor, hanem csak az adott évben, április-május környékén nyílik meg a szeptemberre való jelentkezés mindenki számára.
A bölcsődébe egyébként felvehető minden kisgyermek 20 hetes korától annak a nevelési évnek a végéig, amelyben a harmadik életévét betölti. A gyakorlatban a felvétel a legtöbb bölcsiben a helyhiány miatt azon múlik, hogy ki a rászorultabb anyagi szempontból, melyik családnak van nagyobb szüksége arra, hogy az anya is teljes értékű kereső legyen. A bölcsis jelentkezéseket általában ezért nagy érzelmek és felháborodás is kísérik, mert érthető módon a bölcsi hivatalból más szempontok alapján hoz döntést, és más a prioritás a szülők igényéhez képest.
Sok a gyerek, kevés a hely
A felvételről nehéz a döntés, hiszen kevés helyre sok a jelentkező. Ezért is fordulhat elő olykor olyan helyzet, mint amibe Réka is került: nagy szüksége lett volna az állami bölcsire, mégis elutasították a jelentkezését: „Azt hittem, hogy gond nélkül be tudunk majd jutni a másfél éves kisfiammal a kerületi állami bölcsibe, mert hónapról hónapra éltünk, és nagyon hiányzott a családi kasszából az én keresetem. Nagyot tévedtem – meséli Réka.
Elutasító választ kaptam, mert a férjem jövedelme túl magasnak bizonyult – teljesen átlagosnak számít amúgy –, úgyhogy nem voltunk eléggé rászorulva a helyre a bölcsi szerint.
Mellbe vágott először a döntés, mert nagyon nagy szükség lett volna arra, hogy tudjak dolgozni, de közben megértettem, mert ez valószínűleg azt jelentette, hogy nálunk rosszabb helyzetben lévő családoknak kellett a hely. Ezt pedig egyáltalán nem irigyeltem tőlük. Végül úgy sikerült megoldani a problémát, hogy magánbölcsibe mentünk a fiunkkal, bár ez sem volt épp egyszerű a helyhiány miatt. A végén már nem is számoltam, hány környező magánbölcsit hívtam végig, mindenhonnan elküldtek, hogy nincs szabad hely. Végül egy kicsit távolabb, egy szomszédos kerületben csak akadt neki egy magánbölcsi 95 ezer forintért havonta. Onnantól kezdve két évig azért át kellett gondolni a családi költségvetésünket, hogy ne okozzon gondot ez az összeg. Örültem volna, ha csak az állami bölcsi kiadásaival kellett volna sakkoznom.”
Réka tapasztalataival sokan szembesülhetnek, mivel szinte mindenhol nagy probléma a kevés bölcsis férőhely, bár a KSH 2021-es adatai szerint 2017 és 2021 között növekedett a bölcsődei férőhelyek száma, a gyerekek elhelyezése mégis nehézségekbe ütközik sok helyen. „Országosan eltérő kihasználtsággal működnek a bölcsődék, 8 járásban meghaladta a bölcsődékbe beíratott gyermekek száma a férőhelyekét” – írja a KSH jelentése. Nem csoda tehát, hogy virágzik a magánbölcsődék világa is, amik első ránézésre nagyon drágának tűnhetnek, de ha közelebbről megnézzük az állami bölcsis kiadásokkal összevetve, akkor ráébredünk, hogy akár még jobban is járhatunk egy kis plusz kiadással.
Nincs ingyen az állami bölcsőde
Az, hogy az állami bölcsiben mennyit fizetünk a gyerek után, attól is függ, mennyi a jövedelmünk. 2011-ig még csak az étkezési díjat kellett kifizetni az állami bölcsikben (mint most az ingyenesnek számító állami iskolákban), ám ez 2012-ben módosult, és hozzácsapták a gondozási díjat – ezt így együtt hívják személyi térítési díjnak. A Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék közzétett árlistája például egyértelműen leírja, hogyan alakul a fizetés, aminek a pontos összegét az intézményvezető állapítja meg a család egy főre jutó jövedelme alapján. A 2020-as dokumentumban az étkezési díj 560 forint naponta, a gondozási díj pedig 1500 forint naponta, ha nincs jövedelemigazolás (ez a maximum, amit fizetni lehet). Ha tehát 20 munkanappal számolunk, akkor az étkezés 11200, a gondozási díj 30 ezer, azaz a havonta fizetendő bölcsipénz 41200 forint lesz. Hasonló összegeket találtunk a XII. kerületi bölcsik árai között is, ott 1400 forintot kell naponta fizetni és 584 forint az étkezési díj, míg az újbudai bölcsikben csupán 1200 forint/nap a gyerek gondozási díja és 380 az étkezés. A jövedelmünktől függően tehát egészen változatos lehet az, mennyit fizetünk az állami bölcsiben, ez 2000 forinttól kezdve terjedhet akár 60 ezerig is.
Képünk illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)
A gondozási díj alól 2021 óta mentesülnek a három vagy több gyermeket nevelő családok, akik így jelentős összeget spórolhatnak, ha bejut a gyerek az állami bölcsibe, de vannak természetesen más kivételek és mentességek is. A gyermekvédelmi törvény alapján a gondozási díj fizetése alól mentesség jár és személyi térítési díj csak az étkezésért kérhető az alábbi esetekben:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek;
- tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek;
- átmeneti gondozásban lévő, ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, nevelésbe vett gyermek;
- védelembe vett gyermek.
A magánbölcsi drága, de rugalmas
Ha pedig a magánbölcsis árakat szeretnénk boncolgatni, akkor Réka tapasztalatához térhetünk vissza: az ő 95 ezres havidíja még nem is az elszálltak közé tartozik, ugyanis ezen a területen a határ a csillagos ég. Bár csak kevés magánbölcsi írja ki nyilvánosan a honlapjára az árakat, egy kis kutatással azért képbe kerülhetünk. Az árak nagyban függenek attól, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak és melyik kerületben találhatók. Ha például kéttannyelvű magánbölcsit szeretnénk, akkor meg fogják kérni az árát, ahogy annak is, ha rózsadombi bölcsődét választunk a gyermeknek. Azt szinte biztosra vehetjük, hogy 100 ezer körüli összeg lesz az, amivel magánbölcsiben, családi napköziben számolni kell a heti öt egész napos szolgáltatás esetén. Ez vidéken kicsit kevesebb, a Pénzcentrum adatai szerint a fővárosban átlag 80 ezer és 145 ezer, míg vidéken 21 ezer és 80 ezer forint között kell fizetni a gyermek napközbeni ellátásáért (gondozás és étkeztetés).
Igaz ugyan, hogy a magánbölcsi drágább, ám annyival rugalmasabb is általában, mint az állami.
Több figyelem jut egy gyermekre és az is sok esetben a magánellátás mellett szól, hogy nem kötelező a hét minden napján vinni a gyereket a bölcsődébe, mint az államinál, hanem választható opciók vannak, és a fizetés is időarányosan történik, azaz, ha heti két napot vagy csak délelőttönként jár a gyermek a magánbölcsibe, akkor annak külön ára van. A jó hír az, hogy 2019 óta már kérhetünk támogatást is a magánbölcsihez, melyet akkor lehet igényelni, ha hároméves kora előtt vissza akarunk menni dolgozni, de nem állami, hanem magánbölcsiben helyezzük el a gyereket. A szolgáltatásról számlát kell kérni, beküldeni a MÁK-hoz és örülni, ha megkapjuk a legfeljebb 40 ezer forintos támogatást. Ha a magánbölcsi többe kerül (márpedig többe kerül), akkor azt a család finanszírozza. De ha utánaszámolunk, amennyiben megkapjuk a 40 ezres támogatást a 90 ezres magánbölcsihez, akkor majdnem olyan áron járhat oda a gyermek, mintha felvették volna az állami bölcsibe.