Fagyöngy, ami alatt csókot váltunk

RetróR és Zsuzska | 2004. December 08.
Mi is valójában a fagyöngy? Miért csókolják meg egymást az emberek éppen ez alatt a jelentéktelen kis növény alatt?




Ki ne tudna felindézni néhány filmjelenetet, amikor a hősszerelmes a várva várt pillanatban a fagyöngy alatt szájon ragadja szerelmesét? Nem kell ehhez a romantika rajongójának lenni, elég, ha véletlenül megnézünk egy filmet december tájékán.

Utánajártunk, honnan ered ez a kedves, angolszász hagyomány.


A legenda

A fagyöngy a skandináv mitológiában vált a szeretet és a megbocsátás jelképévé. A törénetét röviden így tudnánk elmesélni:
az idők hajnalán Friggnek, a házasság istennőjének és Odinnak, minden istenek atyjának gyermekeként megszületett Balder, a fény és a tisztaság istene. Délceg és daliás ifjúvá cseperedett, amikor figyelmeztetést kapott, hogy az életére törnek. Frigg imádott fia védelmében minden élő- és élettelen lényből kicsikarta az ígéretet, hogy nem fogja bántani Baldert. Egyedül a jelentéktelen fagyöngyről feledkezett meg. Az ártó isten, Loki kihasználva a mulasztást maga mellé állította a növényt.

Egy napon bált rendeztek az istenek, és azzal ütötték el az időt, hogy nyilaikkal a sebezhetetlen Balderra lövöldöztek. Amikor Hod, a vak isten került sorra, a gonosz Loki fagyöngyből készített dárdát nyomott a kezébe. Pár pillanat múlva a fegyver Balder testébe hatolt, aki holtan rogyott össze.

A felháborodott istenek megengedték Friggnek, hogy azt tegyen a fagyönggyel, amit akar. A fia halála felett érzett fájdalmában Frigg sírva fakadt, és könnycseppjei a fagyöngyre hullva apró, fehér bogyókká váltak. Míg szomorkodott, egyszer csak megcsókolta valaki. Ekkor így szólt: „Senkinek nem okozhat a fagyöngy többé szenvedést! Mindenki, aki alá áll, lehetőséget kap, hogy egy csókkal tegyen tanúbizonyságot megbocsájtásáról és a szeretetéről.”






A gyógynövény

A fehér fagyöngyöt egykor varázsnövényként tartották számon. Jó vérzés- és vérnyomáscsökkentő, valamint tumorellenes hatású szer. Mivel korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy nagy mennyiségű fogyasztása akár görcsös rángatózáshoz vagy kómához is vezethet, a bogyóját semmiképpen nem ajánlatos elfogyasztani. Érdemes kipróbálni viszont a patikákban és a gyógynövényszaküzletekben kapható, vevőbarát kiszerelésű gyógyteát.
Ez a félélősködő örökzöld cserje nagyon kedveli a párás környezetet, és a fák koronájában szeret megtelepedni. Ha egy édes csók reményében te is szívesen aggatnád az ajtód fölé, akkor jó eséllyel a következő fákon találhatsz rá: alma, nyár, fűz, hárs, vadkörte, vadgesztenye, juhar, magas kőris és erdei fenyő.
Exit mobile version