Érzõ víz-kristályok

Időről-időre meglepő felismerésekkel, megállapításokkal találhatjuk szembe magunkat, ha az ezotéria birodalmába lépünk be. Eme birodalom egyik tartománya a tudományos világ elismeréséért is dolgozik, és sejtéseit fizikai mérésekkel igyekszik igazolni. A csodát elektromos masinák regisztrálják.

Masaru Emoto, japán természetgyógyász 1990-ben kezdte el először tanulmányozni a vizet -homeopátiás kutatásai kapcsán. Noha a homeopátia tiltott Japánban, az általános érdeklődés mindig is jelen volt. Emoto érdeklődése akkor vált intenzívvé, amikor a lábfájdalmát egy különleges víz kikúrálta. Tanulmányai során a víz mibenlétéről kezdett el töprengeni, a vízről, amely az egészségre is képes hatni. Miközben a problémán rá

“A szeretet és a hála a természet alapelvei. A világegyetemet átszelő hosszú útja után a víz szeretettel és hálával a szívében a Földre érkezett.” Masaru Emoto

gódott, elé került egy könyv, melyben mintegy 50 ismeretterjesztő, természettudományos kérdés szerepelt. Köztük az egyik ez volt: „Egyformák-e a hópelyhek?”. A válasz a nem volt. A hópelyhek talán több mint 1000 millió éve hullnak a földre, és mindegyikük más és más. Emotót ez a gondolat megihlette, és pár év múlva egy könyvvel állt elő.





A könyv több száz fotót tartalmaz, melyek víz-kristályokról készültek. A kísérletező csoport különböző helyekről származó vízmintákat fagyaszott le, majd különböző hatásoknak tette ki őket (zenét játszottak le „nekik”, szavakkal címkézték föl a fiolákat, stb.) és az eredményt lefotózta. Többek között azt is kimutatták, hogy a kialakult kristályok minden környezeti behatást rögzítenek. Ugyannak a víznek a struktúrája teljesen más képet mutat akkor, amikor kellemes zene, jó gondolatok, imák hangzanak el mellette. A rossz gondolatok, az agresszió, a kemény rockzene torzítóan hatott rá. A mikrohullámú sütőben melegített víz struktúrája annyira eltorzult, hogy már nem mutatott kristályokat. A mobiltelefonok és a számítógépek mellett tárolt víz is rövid idő alatt szétrombolt struktúrájúvá vált. A „szeretet/tisztelet” kifejezések például szintén bonyolult formákat produkáltak, akárcsak a „lélek”. A „démon” szó zavart okozott a kristályokban, az „angyal” szóra szinte



kivirágoztak, nyiladozni kezdtek a kristályok, az „ördög” szóra pedig baljóslatúakká váltak. A neveket is el tudták olvasni. Az olyan névre, mint „Adolf Hitler” hasonlóan reagáltak, mint a „hánynom kell tőled”, vagy a „megöllek” kifejezésekre. Az sem számított, milyen nyelvet használtak: japánt, koreait vagy angolt. Az eredmény mindegyiknél megegyezett.

Végtére is mit jelent ez az egész? Emoto abban hisz, hogy mindez visszavezethető a Hadó-ra, vagy a Chi-re, vagyis az élet energiára, mely az atommag körüli elektronok keringéséből keletkezik folyamatosan. Hisz benne, hogy a megfigyelő tudatosságának a változása szerint a Chi is változik. Ha ez így van, mondja, „akkor tudatunk tisztítja meg a vizet, és ezáltal a szépség és az erő üzenetét küldjük minden életnek”



Forrás:
Masaru Emoto: A víz rejtett bölcsessége. Édesvíz Kiadó, 2005.