Az illúzió nagymesterei

Denkinger Anita | 2005. Október 14.
Mágusok, varázslók, bûvészek és illuzionisták. Hétköznapi emberek, akik nem hétköznapi tetteik által váltak híressé. Guruk, akik képesek a csoda és a káprázat ismeretlen világába vezetni minket. Utána-
jártunk, hogy kik is (voltak) valójában!





Szeretjük a csodákat, a misztikát és az illúziót, éppen úgy, mint kisgyermek a mesét. Jó elvarázsoltan, bűvölettől átszellemülten nézni a mágust, ahogy dolgozik – mintha egy láthatatlan kéz repítene egy új világba, ahol minden lehetséges. Csodaszámba menő dolgok mindig is léteztek, és nemcsak a mesékben. Ősi legendák szólnak nagy mágusok tetteiről, persze a kérdés mindig az, hogy ezekből vajon mennyi az igazság?






Merlin – az első nagy varázsló


Minden idők leghíresebb varázslója az Arthur király legendájából ismert druida és mágus, Merlin. Az V-VI. században élt nagy varázsló és próféta az Excalibur próbájával bebizonyította, hogy Arthur jogosult a brit trónra, mert ő az egyetlen, aki képes kihúzni a sziklából a beleszúrt kardot. Arthur Anglia legendás királya, Merlin pedig a király tanácsadója lett. Ő készíttette a világot és a tökéletes egyenlőséget szimbolizáló híres kerek, udvari tanácskozóasztalt, és segített létrehozni a Kerek Asztal lovagjainak társaságát. Állítólag a Stonehenge óriási kőtömbjeit is ő hozatta Írországból Angliába. Életét csupa legenda, halálát pedig csupa titok övezi. De vajon létezett-e valójában? Az igazságot sokan kutatták, a legmesszebb John Matthews jutott, aki szerint Merlin valós személy volt, csak nem mágus, hanem egy harcos törzs vezetője Észak-Angliában, aki a VI. században dicső győzelmet aratott a betolakodó írek felett. A csatában azonban elvesztette több családtagját, ebbe beleőrült, és hátralévő éveiben remeteként kóborolt az Anglia és Skócia határán húzódó Celyddon erdejében. Sokan látták, hogy miközben az erdőt járja, beszélget a vadállatokkal, ezért születtek a legendák, melyek végül varázslóvá emelték Merlint.






A nagy Houdini


Minden idők legnagyobb mágusa, a világhírű szabadulóművész és illuzionista, Harry Houdini valódi neve Weisz Erik. Az Egyesült Államok megismételhetetlen showmanje ugyanis magyar volt, ám származását jól leplezte. Nevét az akkor világhírű bűvész, Robert Houdin tiszteletére vette fel, és egész életében azt állította, hogy Amerikában született. Nyakkendőszabóként kezdte, volt fényképészsegéd, és dolgozott lakatgyárban is. Világkarrierje egy szerződéssel indult, miután 1899-ben kiszabadult egy chicagói börtöncellából. Innentől kezdve mutatványok sorával kápráztatta



el Amerikát – sérülések nélkül rágott össze és nyelt le egy marék varrótűt, láncokkal megbilincselve ugrott vízbe egy hídról, kiszabadult befagyott folyóból, vaskazánból, üvegkockából, bőrtáskából, sőt be is falazták. Egyik legnagyobb műve, hogy eltüntetett egy elefántot. Halálát egy hasba ütés okozta, mikor azt bizonygatta, hogy hasizma bármekkora ütést kibír. Bizonyára kibírta volna, de vakbélgyulladása volt, és vakbele szétrobbant az ütés hatására.






Merlini – Houdini reinkarnációja?


David Merlini, a fiatal szabadulóművész Magyarországon született 1978-ban, napra pontosan az 52 éves korában elhunyt Harry Houdini halálának 52. évfordulóján. Olaszországban nőtt fel, de végül visszatért szülőhazájába. Négyéves kora óta tudja, hogy szabadulóművész lesz, és példaképe természetesen a nagy Houdini. Európa egyetlen bűvésziskolájában tanul, mutatványait maga találja ki és tervezi meg. Tizenhat évesen szerepelt először közönség előtt, ekkor kényszerzubbonyból szabadult ki egy égő kötélről lógva. Zuhant már negyven méterről lángoló autóban, eltöltött három percet egy piranjákkal teli akváriumban, és a közelmúlt nagy produkciója, hogy egy betontömbbe zárva dobták a Dunába, ahonnan két és fél perc alatt menekült ki.






David Copperfield – világsztár illuzionista


Áthatolt a kínai Nagy Falon, “eltüntette” a Szabadság-szobrot, megemelte a 70 tonnás Orient Express kocsiját, kiszabadította magát az Alcatrazból, és lebegett a Grand Canyon felett. A világ hetedik legjobban fizetett szórakoztató előadója, 20 millióan ismerik a nevét. Példaképe neki is a nagy Houdini, és mint Merlini, ő is korán kezdte a bűvészkedést. Tizenkét évesen már hivatásosként szerepelt, tizenhat évesen pedig mágia kurzust tartott, valamint oktatott a New York Egyetemen. Fantasztikus dolog, hogy bűvészmutatványait nemcsak szórakoztatásra, hanem gyógyításra is használja – mozgáskorlátozottak kézügyességének és mozgásának fejlesztésére terápiás módszerként.






Vanek József – professzorból mágus


Már kisgyerekként vonzódott a bűvészethez, mégis tudós lett. Jedlik Ányos kedvenc tanítványa, a szabadságharc idején Kossuth kérésére az állami nyomda vezetője. Élete egyik nagy trükkje, hogy egy estélyen “elvarázsolta” a házigazda feleségét, aki azonnal beleszeretett, és néhány hónap múlva hozzá is ment feleségül. A szabadságharc leverése után Kossuth-tal Törökországba menekült, ahol ügyességét még a szultán is felfedezte. Bejárta az országot, végül Calcuttában telepedett le. Húsz év alatt kétszer utazta körül a világot, de mutatványainak titkát sehol sem tudták megfejteni.






Rodolfo – “Figyeljék a kezemet, mert csalok!”


Gács Rezső, alias Rodolfo, kisfiú volt, amikor egy kínai árus megtanított neki egy bűvésztrükköt. Mesébe illő, hogy másnap, amikor éppen ezzel szórakoztatta az utcán barátait, felfigyelt rá a Magyar Mágusok Szövetségének elnöke. Pártfogásába vette, és elindította a siker útján. Rodolfo végigbűvészkedte az életét, keményen dolgozott, több mint 5000 trükköt ismert. Még a legnehezebb időkben is mosolyt csalt az emberek arcára – a világháború idején, amikor a kórházakat járva a sebesülteknek adta elő mutatványait.






Uri Geller – világhírű parafenomén


Az ugyancsak magyar származású izraeli csodabogár rejtélyes képessége négyéves korában kezdett kibontakozni, amikor evés közben elhajlott, majd eltörött kezében a kanál. A világhírt a Geller-effektus hozta meg számára: egy műsoron keresztül kanalakat, villákat hajlított, és hatására a rég nem járó órák is elindultak – varázsereje behatolt a tévénézők háztartásába. Egyszer szintén a tévén keresztül ígért csodát az egész világnak – kijelölt egy napot, amikor háromszor lehetett vele farkasszemet nézni a kamerákon keresztül, melynek hatására állítólag Geller mágikus ereje átszállt a nézőkbe, és minden vágyuk teljesült. Tudósok vizsgálták a mágust, de a titkát sosem fejtették meg. Voltak, akik a kvantummechanikával magyarázták, mások természetfölöttinek tartották különleges képességét. Nevezték csalónak is, de sem igazi magyarázatot, sem cáfolatot nem talált senki.




Exit mobile version