Röviden azt válaszolhatnánk: mert így döntöttek. S ez az ünnep lényegén, mely szerint a jó győzedelmeskedik a gonosz fölött, az igaz a hamisság, az élet a halál fölött, nem változtat. Az emlékezés sűrű jelen.
A dátum meghatározása körül már az ősegyházban is nagy viták voltak. Az alapvető nehézség az, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük, következésképpen már az őskeresztények is bizonytalanok voltak a húsvéti eseményekre való emlékezés időpontjában. További nehézséget jelentett számukra, hogy míg a zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, addig a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeztek, vagyis keresztény tartalommal töltötték meg az ősi, és megkeresztelkedésük előtt saját maguk által is megtartott zsidó ünnepet.
A két húsvét belső tartalom szerinti szétválasztásának az igénye már a legkorábbi időkben is természetszerűen felmerült. Végül a római egyház a negyedik században, éppen azért, hogy a keresztény és zsidó húsvét dátum szerint is különbözzék egymástól, saját dátumhoz ragaszkodott.
| És honnan jött a nyúl? |
| A kedves húsvéti nyúl képzete, aki ajándékokat hoz és tojásokat hagy maga után, német földről honosodott meg nálunk. Eredetére kielégítő magyarázatot ez idáig nem sikerült. Első magyarázata szerint mindez tévedésen alapul: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése a Hase, azaz a nyúl jelentésű szót adja ki, s ez a félreértelmezés a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója. Szimbolikus magyarázata többek közt, hogy e szaporaságáról híres állat élethűen fejezi ki a természet ébredését. |
A 40 napos böjtből ered az ünnep magyar elnevezése is, a hústól való tartózkodás. A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara.