Megoldások reménytelen párkeresőknek

Zoltán Tamás | 2010. Június 09.
Sok nő érzi, hogy a magánélete romokban van. Hiába próbálkozik, sorra olyan pasikat fog ki, akik képtelenek őszintén szeretni, vagy kiderül róluk, hogy valami más nem stimmel velük. Lehet, hogy a nő a hibás?

Elgondolkodtató a kérdés, hogy mitől lesz igazán nő egy nő. A tökéletes idomoktól, amelyekért akár plasztikai beavatkozásra is rászánjuk magunkat? Méregdrága ruháktól? Sminktől? Persze, számít a külső megjelenés is, ám az igazi nőiesség mindig belülről fakad, és ennek kevés köze van a testalkathoz vagy éveink számához. A régi mondás szerint egy nő csak akkor lesz nő, ha melléáll egy férfi. A pasik viszont csak akkor jönnek, ha nőnek látszunk – ördögi kör. Először az okot keressük meg: miért nem néznek minket nőnek? Ha úgy érezzük, hogy már készen vagyunk egy kapcsolatra (feldolgoztuk gyermekkori traumáinkat, megszabadultunk előző kedvesünk emlékétől, és külsőleg is el tudjuk fogadni önmagunkat), akkor célszerű átgondolni, hogy kire várunk.

Kik vagyunk?

Mindenekelőtt fogalmazzuk meg, hogy kik vagyunk. Fontos, hogy az életünkbe érkező férfi velünk együtt tudjon élni, mozogni. Ne legyen nálunk sokkal erősebb – és gyengébb sem. Összhangra van szükség, és ha az energiaszint valamelyik félnél erősebb, akkor hamar felborulhat a kezdeti összhang. Ha zaklatottak vagyunk, akkor nagy valószínűséggel a párunk sem nyugodt, hiszen párkapcsolatilag is működik a tüköreffektus. Amit adunk, azt kapjuk. Legyünk sugárzóak, mosolygósak, magabiztosak, és törekedjünk arra, hogy a párunk mellett is megtarthassuk a személyiségünket, sőt a férfi ösztönözzön minket, hogy még nőiesebben éljünk!

Szembenézni a múlttal

Karmikus oka is bőven lehet annak, ha egy hölgy nem tudja elfogadni a nőiességét. Lehet ez egy előző életből hozott emlék, de sokkal valószínűbb, hogy gyermekkorban sérült a kislány lelke, ami kihat a jövőjére. Egy boldogtalan, feszült, elnyomott anya lánya sokkal nehezebben tudja majd elfogadni önmagát, és párkapcsolatot is csak „nyögvenyelősen” alakít majd ki. Beleég az emberbe az a kép, amit gyermekkorában látott. Az anyákat mintának tekintik a kislányok, és sokszor tudat alatt is próbálják követni a mamát. Ha azt látták, hogy édesanyjuk nem kapott elég szeretetet az apjuktól, akkor beléjük rögzül valamiféle bizalmatlanság a férfiakkal szemben, és ez a legszebben induló kapcsolatot is megmérgezheti.

Ugyanígy kihathat egy nő életére, ha az apja nem adta meg számára a tiszteletet, és nem úgy bánt vele, mint egy kislánnyal. Érett fejjel fel lehet oldani ezeket a blokkokat, csak nagyon nehéz, és fájó lesz szembenézni a múlttal. Ha valaki rádöbben, hogy gyermekkorára vezethető vissza a problémája, akkor igyekezzen tenni ez ellen valamit! Ha élnek még a szülők, akkor bátran tessék leülni velük egy beszélgetésre, és – nem szemrehányóan, de – elmondani nekik, hogy milyen sebeket szereztek kislányként. Az esetek többségében már egy kibeszélés, beszélgetés is segíthet. Ha már nincs mód erre a beszélgetésre, akkor a családállítás vagy egy kineziológus is segíthet.

Békében önmagunkkal

Minél kiegyensúlyozottabbá válunk, minél jobban érezzük magunkat a bőrünkben, annál valószínűbb, hogy megérkezik az igazi férfi, akitől megkapjuk a boldogságot. Nagyon egyszerű gyakorlat, ám döbbenetes eredményekhez vezethet, ha időt szánunk magunkra! Keressünk egy jó nagy tükröt, és üljünk le, szemben vele. Lehetőleg este, amikor már nem zavar senki, kapcsoljuk ki a telefont, gyújtsunk gyertyát, és figyeljük a képmásunkat! Mit érzünk, ha a tükörben látott nőre nézünk? Mennyi ideig tudjuk elviselni a képmásunkat? Tetszik, amit a tükörben látunk? Változtatnánk valamin? Ha mi magunk sem tudjuk tíz percnél tovább nézni azt az arcot, akkor vajon hogyan tudná azt elviselni hosszú távon egy társ? Gondolkodjunk: mi az, ami leginkább zavaró abban a nőben, aki visszanéz ránk? Általában nem a külső vonások lesznek a feltűnőek. Mosolyogjunk rá a tükörre! Őszinte az az arc? Őszinte az a tekintet és az a mosoly? Ha nem, akkor hogyan várhatnánk el, hogy egy őszinte pasi álljon mellénk? Ne érjük be a „látszatboldogsággal”! Csak azért ne kelljen egy pasi sem, mert éppen nincs jobb! Dolgozz magadon, tedd magad is tökéletesebbé, hogy megtaláljon az a férfi, aki számodra a tökéletes lehet!

Exit mobile version