Tényleg, van értelme egy a Holdnál is kisebb égitesttel foglalkoznunk? A válasz röviden: van. Hogy miért? Mert hatása kimutatható a horoszkópokban.
Kezdjük az elején, azaz az asztrológia őskorában. Azt már az ősi kaldeus csillagászok is sejtették, hogy a Naprendszerben több bolygónak kell lennie, mint az általuk ismert hét égitest. Ők úgy vélték, tizenkét bolygónak kellene szerepelnie egy horoszkópban, ugyanúgy, ahogy tizenkét állatövi jegy és tizenkét ház van a képletben. A csillagászat tudománya azóta a legszebb kaldeus reményeket is meghaladta: ma már a naprendszer nyolc nagy bolygója mellett számtalan kisbolygót ismerünk.
Nem igaz azonban az az állítás sem, hogy a Plútó egyike lenne ezeknek a kisbolygóknak. Csillagászati értelemben a Plútó egy plutoid bolygó, más néven törpebolygó. Ebbe az átmeneti csoportba sorolják azokat az égitesteket, amelyek már nem kisbolygók, de még nem elég nagyok ahhoz, hogy bolygónak nevezzék őket. Ilyen objektum a Ceresz, a Charon és az Erisz. Minden bizonnyal ezek is rendelkeznek asztrológiai hatással, csak ezt még nem ismerjük. Testvérüknek, a Plútónak annyi előnye van velük szemben, hogy az 1930-as felfedezése óta eltelt nyolcvan évben sikerült beilleszteni az asztrológia rendszerébe.
A Plútó asztrológiai értelemben a szélsőségek, a robbanásszerű változások jelölője. A legtöbb asztrológus egyetért abban, hogy a gazdasági válságot a Plútó Bakba történő belépése jelezte. Ezért is kell belátnunk, milyen nagy hiba lenne az, ha egy ilyen erős hatású égitestre pusztán aprócska mérete miatt nem figyelnénk többé!
