Álomszótár: miről árulkodnak az álmaid?

Izing Klára | 2014. Május 27.
Az ősi időkben úgy tartották, hogy aki érti az álmait, képes megfejteni őket, az a kezében tartja a sorsát. Hiszen az éjszaka titokzatos képei az istenek üzenetei, amelyek felvillantják előttünk a jelen problémáit, megmutatják a belőlük kivezető utat. Ezzel pedig lehull a jövőnket takaró titokzatos fátyol.

Az új évezred álomfejtői szerint az egészből annyi igaz, hogy az álmok valóban üzenetet hordoznak, de nem az istenekét, hanem a tudatalattinkét. Az álom őszintén megmutatja, hogyan érzünk, gondolkodunk, tükrözi mindazt, amire vágyakozunk, és azt, ami szorongást okoz. Az álmoknak számtalan oka lehet, amelyeket az emberek évezredek óta szeretnének megfejteni.

Álomtörténelem

“Az első írásos emlékekben már nyoma van az álmok elemzésének, amit azután az ókori görögök olyan magas szinten gyakoroltak – mondja Halász Alexandra, álomfejtő –, hogy álomlexikonjuk a mai álmoskönyvek alapját képezi. A 2500 évvel ezelőtt íródott műben olyan szimbólumértelmezések találhatók, amelyek a lélektani kutatások szerint ma is helytállóak. Például égő házzal álmodni ma is ugyanúgy lázas megbetegedés veszélyét jelenti, mint egykoron.”

Az ókori görögök nevéhez fűződik az egyetlen álomper is. Athénban élt egy nagyon szegény fiatalember, aki esténként Aphroditéhoz imádkozott, hogy ajándékozza meg egy erotikus éjszakával a város leggazdagabb és legszebb kurtizánjával. A szerelem istennője teljesítette a férfi kívánságát, de csak álmában. A férfit azonban az álomképek olyan mámorossá tették, hogy városszerte valóságként híresztelte áloméjszakáját. A kurtizán, hallva a hírt, jelentkezett a pénzért. A korra jellemzően nyilvános per lett az álomból, és a legbölcsebb döntés született: ha a férfi az álmát Aphroditének köszönheti, akkor a kurtizán is tőle kérje a díjazást…

Aztán a középkorban, ahogy a többi okkult tudományért, az álomfejtésért is máglyahalál járt, mert az ördöggel való cimborálásnak tartották. Szerencsére a paraszti hagyományok az álomfejtést a babonákkal, népszokásokkal együtt megőrizték, és ezekre támaszkodik Krúdy Gyula író, akinek Álmoskönyvét ma is sokan forgatják. Ám a legnépszerűbbek Szepes Mária, az ezotéria hazai nagyasszonyának álomértelmezései.

Az első tudós, aki valóban nagy jelentőséget tulajdonított az álmoknak, a lélektan specialistája, Sigmund Freud volt. Tanítványa, Carl-Gustav Jung lélektanában központi helyet foglalnak el az álmok. Minden páciensétől kért egy álmot, és ezeken keresztül igyekezett megérteni, mi okozza a beteg neurózisát. Élete során rekordmennyiségű, összesen nyolcvanezer álmot elemzett.

Mi az álom?

“Az álom a féléber állapotban lejátszódó lelki folyamat eredménye – folytatja Halász Alexandra –, amely a nap eseményeihez, a megoldásra váró kérdésekhez kapcsolódik. Alvás közben izmaink ellazulnak, testünk megnyugszik, de az agyunk folyamatosan dolgozik, amit rendszeresen megszakítanak az álmok. Ezért fordulhat elő, hogy egyetlen éjszaka álmunkban »többfelé« járunk, több esemény történik velünk, s nem mindegyikre emlékszünk.”

Az éjszaka “szerzett” információk megtisztítják és leegyszerűsítik a nap közben kialakult bonyolult problémákat, és a látott képek segítségével tudat alatt befolyásolhatják, megváltoztathatják a véleményünket, vagy akár a sorsunkat:

Anna, egy nagyvállalat sikeres igazgatónője imádta a gyors, sportkocsikkal száguldozást. Az egyik éjszaka álmában a kocsijával a falnak rohant, amit a sors figyelmeztetésének hitt. A könnyű szuperkocsit egy lomhább, nehezebben gyorsuló autóra cserélte, és az életstílusán is változtatott: lassított. Sok munkát, amiről korábban azt hitte, hogy csak ő tudja elvégezni, átadott a helyettesének, és azt mondja, azóta boldogabb az élete. Hiszen már olyanra is jut ideje, amire eddig csak vágyakozott.

Álomfejtés, miről szólnak az álmaink? (Profimedia)

Hogyan fejtsük meg álmainkat?

Rengeteg álmoskönyv kapható, amelyek azonban csak kevés segítséget nyújtanak az álmaink megfejtésében. Ugyanis az álomképeknek személyes jelentésük van, olyanok, mint a titkosírással készült levelek, amelyeket a tudatalattinktól, a bölcsebb énünktől kapunk. Hiszen mást jelent a kék szín az álomban annak, akit az anyukája ilyen színű pléddel takargatva altatott el esténként, és mást annak, aki kis híján egyszer vízbe fulladt. Ezért érdemes személyes álomnaplót vezetni.

1. lépés: Vásároljunk egy sima, vastagabb lapú füzetet.
2. lépés: A füzetet és egy tollat tartsunk mindig az éjjeliszekrényünkön.
3. lépés: Ébredés után nyomban írjuk le – dátummal együtt – az álmunkat. Le is rajzolhatjuk azokat a jeleket, amelyeket álmunkban láttunk.
4. lépés: Az álomszimbólumok mellé írjuk le azokat a szavakat, amelyek eszünkbe jutnak róluk. Ezzel kialakíthatunk egy személyes jelkulcsot, a saját álomszótárunkat.
5. lépés: Az egymás mellé írt szavakat olvassuk össze többször egymás után. Ebből lassan kikerekedik a tudatalatti üzenete, az álom megfejtése.

Az álomnapló akár hónapokra, évekre visszamenőleg fellapozva nemcsak abban lehet a segítségünkre, hogy a szimbólumokat megtanuljuk egyénileg elemezni, hanem abban is, hogy jobban megismerjük önmagunkat, és fejlesszük az intuíciónkat.

Aludjunk rá egyet!

Az álmainkat, ha akarjuk, programozhatjuk. Ha valamit nagyon szeretnénk megálmodni, vagy egy problémára megtalálni a legjobb megoldást, akkor alkalmazzuk a legrégebbi módszert: írjuk fel egy papírdarabra a kérdést, és tegyük a párnánk alá. Lehetséges, hogy a tudatalattink reggelre szimbólumok formájában megadja a feleletet.

Az álomprogramozás nem keverendő össze a tudatos álommal. A tudatos álom során az ember elalszik, de nem veszíti el teljesen az öntudatát. Ez a szendergés, az elbóbiskolás időszaka, amikor az álomképek peregnek a fejünkben, de képesek vagyunk azokat befolyásolni, irányítani. Sokszor előfordul, hogy olyan dolgokat álmodunk, amelyek világeseményekhez kapcsolódnak. Így volt ez 2001. szeptember 11-én, a New York-i tragédia előtti éjjel, amikor világszerte sok ember ugyanazt látta álmában: repülőgépeket, tornyokat, menekülést, füstöt.

“Ez a prekognitív álom – mondja Halász Alexandra –, amelynek a racionális magyarázata, hogy minden, ami a jövőben történhet, annak a jelenbe nyúlnak a gyökerei. Az álom pedig továbbfűzi ezeket a folyamatokat, és tükörként megmutatja, mi történhet – akár a nagyvilágban.”

Álomrabló altató

Ritkán, de előfordulnak olyan esetek, amikor valaki egyáltalán nem álmodik. Első számú álomrablók az altatók, ugyanis a bódító pirulák megzavarják a másfél órás alvási ciklusokat. A késő éjszakába nyúló tévézés után rémálmok kísérhetnek. A túlzott alkoholfogyasztás hatására másnap reggel nem emlékszünk semmire. De előfordult, hogy valakinek a káros földsugárzás vonalába esik az ágya, ezért kerülik el az álmok. Amint az ágyat átviszi a szoba másik felébe, rendszerint két nap múlva “fekete-fehérben”, majd egy hét múlva színesben álmodhat.
Álmaink lehetnek bármilyen jelentéktelenek, mindig kapcsolódnak hozzánk, olyanok, mint az önmagunkról készült dokumentumfilmek. Csak itt kivételesen egy személyben lehetünk főszereplők, rendezők, producerek és a közönség is. És ha megértjük őket, tényleg kezünkben kaphatjuk a sorsunk kulcsát.

A leggyakoribb álom

Minden embernek vannak zuhanásos álmai, ezeket többféleképp magyarázhatjuk:
– A pszichoanalitikusok a születéssel, pontosabban a szülőcsatornában megtett úttal hozzák összefüggésbe. Az egységből való kiszakadás, a paradicsomból való kiűzetés és a mennyekből való alázuhanás emléke.
– Az okkultisták szerint az alvó ember lelke éjszaka elhagyja a testét, és ha a kóborló lelket váratlanul valami megzavarja, akkor zuhanással tér vissza a testbe.
– Az álomfejtők szerint olyankor éljük át ezeket, amikor új munkával bíznak meg bennünket, előléptetnek, és nyomaszt a felelősség. Ilyenkor félünk, hogy elveszítjük valaki támogatását, nem felelünk meg az elvárásoknak – vagyis lezuhanunk.

Bibliai álom

Az első és az emberiség történelmében drámai változást hozó álom a Bibliában szerepel: József, miután megfejtette a fáraó álmát a hét kövér és hét sovány tehénről – ezek az elkövetkező esztendők bőségét, illetve ínségét jövendölték –, Egyiptomba küldte gabonát vásárolni tizenegy fivérét, Izrael törzseinek fejeit. Történészek és politikusok egy része nem tartja túlzásnak azt állítani, hogy ez az alapja a zsidók és az arabok között ma is tartó konfliktusnak.

A leghíresebb álom

A világ leghíresebb álma történelmi események elindítója volt. Adolf Hitler tizedes 1917-ben az első világháborús harcmezőn egy éjszaka álmában olvadt fémbe és földbe ásva látta magát. Azonnal felébredt és kirohant a bunkerből, majd másodpercekkel később egy bomba megsemmisítette azt a helyet, ahol aludt. Hitler ezt az álmot csodának vélte, és a Harmadik Birodalom megalapítására sarkallta.

Álomszótár

Ablak – szebb napok, abrosz – csalódás önmagunkban, adomány – szemrehányás, adósságot csinálni – betegség környékez, adósságot törleszteni – betegségből lassú gyógyulás, alma – örvendetes esemény, arany – sikeres üzleti ügyek, befejezni valamit – kínos feladatot kell elvégezni, bilincs – szerencsés változás, bunda – gyarapodás, egér – nyereség, ezüst – változás az életvitelben, görögdinnye – lázas betegség várható, gyász – öröm, gyűrűt ajándékozni – hűtlenség, gyűrűt hordani – siker, kanál – öröm, kalapács – tervek útjába akadályok gördülnek, meglopnak – jó üzlet, macska – álnok barátok, malac – szerencse, ölelés – becsapnak, pályaudvar – hátráltatás, papírpénz – üzleti szerencse, szomjúhozni – hamis barátság, tenger – új dolgok közelednek, torony – nagy tervek sikerülnek, zuhanás – akadályok egy terv útjában.

Álom és jelentések:

Exit mobile version