Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. Részleges napfogyatkozás pedig akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Utóbbi egy-egy napfogyatkozás alkalmával a Föld több ezer kilométer széles területről figyelhető meg. Ezt mutatja az ábrán a nagyobb és világosabb szürke kör a Föld felszínén. Teljes napfogyatkozás idején a Hold az egész napkorongot eltakarja, ez a részleges fogyatkozásnál sokkal kisebb területről látható, ez a mellékelt ábrán a világosabb szürke korong centrumában lévő kisebb, sötétebb folt. Utóbbi csak 100-200 km átmérőjű, ez a totalitás sávja. A teljes napfogyatkozás elméletileg lehetséges maximális időtartama legfeljebb 7,5 perc – ilyen hosszú totalitás azonban rendkívül ritkán fordul elő.
A 2015. március 20-ai fogyatkozás teljes napfogyatkozás, azonban a teljesség sávja lakott területektől távol, az Atlanti-óceán vidékein helyezkedik el, a hazánkhoz legközelebbi szárazföld, ahonnan meg lehet figyelni a teljességet, a Feröer-szigetek. A jelenség Európa teljes területéről látható, minél nyugatabbra, minél közelebb helyezkedünk el a teljesség sávjához, annál nagyobb mértékű részleges fogyatkozást láthatunk – olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.
Budapestről nézve a fogyatkozás 9:39:32-kor kezdődik és 11:59:47-kor lesz vége. A jelenség közepén, 10:48:33-kor a fogyatkozás nagysága 0,66, a napkorong 58,4 százaléka van takarásban, a Nap 40° magasan látszik a horizont felett. A Magyarország nagyobb városaira érvényes kontaktusadatokat az alábbi táblázat tartalmazza. Az időpontok világidőben (UT) szerepelnek, ezért 1 órát hozzá kell adni! A táblázatot az Illúzió blogon találod!