Mondd meg tehát a Férjednek, hogy most már tisztítsa meg a virág- és veteményes ágyásokat a bennük levő növényi maradványoktól, és ezeket rakja a komposzthalomba! Ezután következik a talaj termőképességének fokozása, szerves trágya szétterítésével. Ez lehet érett komposzt, istállótrágya, tőzegelt sertéstrágya, gomba- vagy biokomposzt, amelyet célszerű kiegészíteni némi káli- és foszfát műtrágyával is. A kötött, agyag és vályogtalajokat ősszel fel kell ásni; ezzel megfogatjuk a talajrétegeket, a kiszórt műtrágyát bejuttatjuk a talajban élő mikroorganizmusok elszaporodására. Az őszi ásást nem kell elmunkálni! A rögöket, hantokat a téli fagy elaprózza, és tavasszal aprómorzsás talaj várja a vetőmagot és a palántákat.
Ilyenkor lehet “feltupírozni” a pázsitot is, oly módon, hogy vékonyan megterítjük érett, tőzeges trágyával vagy komposzttal, és azt éles fogazatú gereblyével vagy az erre a célra szolgáló speciális eszközzel (vertikutir, gyepfogas) a fűcsomók tövéhez juttatjuk.
Ha lehet, ne bolygassátok meg a bokrok, sövények alját, mert az ott levő avar és letört ágak között sok hasznos élőlény talál magának téli búvóhelyet! Én is leltem már ilyen, eldugott kedves madárfészekre, de gyakran töltik itt a téli hónapokat a sünök, siklók, gyíkok és a békák is.
Most van időnk egy kis figyelmet fordítani a komposzthalomra is, ahová nagy tömegben került az utóbbi időben burgonya-, paprika-, paradicsom-, dinnyeszár, kiszedett zöldségek és virágtövek, szőlőtörköly és egyéb, hasznos szerves anyag, amelynek elbomlása során igen értékes humusz keletkezik – feltéve, hogy szakszerűen kezeljük! Ezért most a nyáron összegyűlt komposztanyagot is át kell forgatni, és ki kell szedni belőle a nem korhadó anyagokat (fém, üveg, cserép, műanyag). Az el nem bomlott szerves anyagokat ismét össze kell rakni, csinos kazalba, hogy tovább érjenek! Ha a komposzt között cserebogárpajorokat találunk, akkor szórjunk ki Basamid, Basudin vagy Galition nevű talajfertőtlenítő szert is!
Amint előző levelemben ígértem, most közlöm, Kedves Húgom, a nyáron szabadban tartott dísznövények teleltetésének legfontosabb paramétereit. Lelkedre kötöm, hogy lehetőleg ne zavarjátok meg a növények téli nyugalmát, vagyis a betelelt növényeket nem szabad átültetni, műtrágyaoldattal öntözni és metszegetni! A legtöbb hibát mégis a növények túlöntözésével követik el a virágkedvelők. Az alacsony hőmérsékletű helyen teleltetett növények ugyanis – különösen, ha kevés fényt kapnak – igen mérsékelten fogyasztják a vizet: ha gyakran vagy sok vízzel öntözzük őket, akkor a gyökerek tartósan vízben állnak, kevés levegőhöz jutnak, emiatt elkorhadnak, elpusztulnak, és a növény tavasszal nem hajt ki.
Az interneten táblázatban foglaltam össze a leggyakrabban nevelt húsz cserepes, edényes növény igényeit. Remélem, hogy segítséget nyújtok vele virágszerető Olvasóinknak, akik részletesebb ápolási tanácsokat olvashatnak www.balintgazda.hu honlapomon.
Itt válaszolok Vinter Erzsébet, nyugalmazott nővérnek, a verőcei Migazzi Otthon lakójának, aki azért keresett meg levelével, hogy adjak tanácsot az ablaka előtt álló, hosszútűjű fenyőfa sárgulásának megszüntetésére. A sárgulást feltehetően a talaj vashiánya idézte elő, de ezen nem segít azzal, ha vasdarabokat ver le a fa tövében, meg azzal sem, ha összegyűjtött rozsdaport kapál be a földbe! Jó hatású viszont, ha két százalékos vasgálicoldattal többször is megöntözik a fa körül a földet, illetve, ha tavasszal, a nedvkeringés megindulás után, megpermetezik a fát Fitohorm Fe, vagy Sequestren Fe előírásos töménységű oldatával.
Hát, ennyi fért a mai levelembe, kedves Húgom! A kerti munkák mellett használjátok ki az egyre hosszabbodó őszi estéket a jövő évi vetési-ültetési és növényvédelmi terv összeállítására is, amelyhez sikert és türelmet kívánok Nektek!
Kelt Kertvárosban, a 2001. esztendő novemberének elején