Geszler Dorottya

Bus István | 2002. Augusztus 07.
Geszler Dorottya különös karriert futott be, és szinte mindig reflektorfényben. Kislányként az Operaház színpadán találkozhattunk vele, majd jött a szépségverseny, ahol a harmadik helyen végzett, ám mosolya és egyénisége közönségdíjhoz segítette.

Nemsokára mint ismert tévés személyiséget üdvözölhettük. Ezen a nyáron azonban változik Dorottyával a világ, és nemsokára kiderül, miféle új utak nyílnak meg előtte.


Hogy telik a nyár?






Abszolút uborkaszezon van. Május végén-június elején vége lett a műsornak. Nem tudom, hivatalosan hol tart most a dolog, mert eredetileg arról volt szó, hogy csak a foci vb idejére szünetel egy hónapra, aztán lett belőle nyári szünet. Azt rebesgetik, hogy nem is lesz többé Naprakész, más formában, más emberekkel indul új délelőtti műsor.


Láthattad ezt előre?


Sejtettem. Tudtuk, hogy az utolsó adást készítjük, csak azt nem, hogy folytatódik-e. Most úgy tűnik, hogy nem. De nem keseredtem el. Vannak más munkáim, és nyáron nem is rossz egy kis pihenés, a gyerekem miatt sem.


Mi lesz most?


Nem tudom. Végig kell gondolnom, mik a lehetőségeim. Eddig szerencsés voltam a pályámon. Soha nem kellett nyomulnom. Nem kellett odamennem, hogy azt mondjam: “Tessék kérem, itt vagyok, ezt tudom, én vagyok a legjobb, én akarom csinálni…”


Voltak azért kemény meccseid a tévében?


Eddig nem, de most lehet, hogy lesznek.


Fontos neked a tévé?


Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem.






Mit adott?


Szakmailag megadta, hogy sok mindent kipróbálhattam. Ezt néha a fejemhez is vágták, és azt mondták, most már el kellene dönteni, hogy mi is vagyok igazán, és mire vagyok alkalmas. Könnyű avagy fajsúlyos műfaj, Táncdalfesztivál, Játék határok nélkül vagy Híradó… De én pontosan ezt élveztem. Arra gondoltam, miért kellene beszorítanom magam egyetlen skatulyába? Megismerkedhettem rengeteg érdekes emberrel, utazhattam, és kötetlen életformát biztosított. Jobb, mint irodában húzni az igát.

Volt kedvenced?


Nagyon szerettem híradózni, annak minden szörnyűségével és nehézségével együtt. És a Játék határok nélkül, amely teljesen más volt, ugyanakkor imádtam.


Mi maradt ki?


Valami jó kis beszélgetős műsor, ahol az ember jobban kibontakozhat. Vagy valami olyan játék, amely az intelligenciára és az ügyességre egyformán támaszkodik.






Hogy megy a manökenstúdió?

Most éppen ott is nyári szünet van, de szeptembertől újult erővel indulunk be. Ott azért mindig vannak sikerélményeim. Nem tömegképzésben zajlik az oktatás, kis csoportokban foglalkozunk a növendékekkel. Ez hozzátartozik ahhoz, hogy tisztességesen megtaníthassuk őket azokra a dolgokra, amelyeket az ember vállal. Elég sok a modelliskola, így, aki hozzám jön, azért teszi, mert bennem bízik meg. Ezzel nem szabad visszaélni.


Mi a legfontosabb, amit egy mai lánynak meg kell tanulnia?


Nagyon lényeges az egészséges önértékelés, amely nem azonos az önteltséggel és a túlzott önbizalommal. De igenis, egy lány legyen tisztában az értékeivel! Hihetetlenül sok gátlásos tini van, aki megszólalni sem mer. Az is fontos, hogy vállalja a nőiességét, hogy egyáltalán tudjon magas sarkú cipőben járni, ne csak holdjáróban vagy lapos strandpapucsban. A tartás is lényeges, de ezeket a “tudományokat” csak egyszer kell megtanulni, olyan, mint a biciklizés.

Exit mobile version