Láthatások, betegségek

Dr. Vekerdy Tamás | 2002. Augusztus 21.
"Három éve élünk együtt a barátommal. Õ már két évvel azelõtt elvált, hogy engem megismert volna. A fia most tizenhárom, a kislánya nyolcéves. Rendszeresen vannak nálunk, szeretnek is itt lenni, velünk is nyaralnak, télen eljönnek síelni.




A barátom volt feleségével is jóba vagyok (véletlenül régről ismerem, egy iskolába jártunk), és elvileg minden a legnagyobb rendben van. Én is szeretem a gyerekeket, tőlük kaptam kedvet ahhoz is, hogy majd saját gyerekem legyen. És mégis… Mégis van valamiféle feszültség időnként, hogy talán még nem jönnének, csak egy-két nappal később, vagy nem maradnának addig, amíg terveztük, vagy egy-két nappal előbb kellene hazamenniük, különböző programok miatt.

De még ez is áthidalható lenne, hanem ami a legkínosabb, és aminek nem találjuk a magyarázatát, hogy a kislány, aki pedig nagyon ragaszkodik az apjához, és látszólag engem is kedvel, rendszeresen megbetegszik, amikor nálunk van. Mikor még kisebb volt, egyszerűen csak felment a láza, mire hazavittük, és a barátom hallgathatta a szemrehányást, mostanában viszont mindenfélét megkap, a torok- és középfülgyulladástól kezdve a hányásos hasmenésekig. A barátom néha kétségbeesik, és mostanában már én is. A mama türelmes a dologban, de azért már rettegünk telefonálni, ha egy újabb kór tör ki, és változik a program. A kislány amúgy nem beteges. Mi lehet ennek az oka? Már annyira vigyázunk mindenre, hogy szerintem ez is betegítő. Vagy annyira hiányzik neki az anyja, hogy ebbe betegszik bele? Mi lehet mindennek a magyarázata? És mi volna a teendő?”
Exit mobile version