A kényeztetés 8 titkos útja

Koronczay Lilla | 2002. November 20.
Kényeztessem magam? Miket beszélsz! Pont most? Ezer dolgom van, közeleg a Mikulás, a karácsony...! De talán mégis igazad van. Mégsem ülhetek szenteste a fa alatt, mint egy leeresztett lufi! Mi örömem lesz akkor az ünnepben? Nincs mese: töltekeznem kell! Ez lesz az én ajándékom a családnak.





November? Brr! Fúj a szél, hideg van, és a napot ellopták az égről! Ilyenkor felkelni sincs kedve az embernek, nemhogy dolgozni. Nyűgösek vagyunk, ingerlékenyek, a feladatok meg csak halmozódnak. Mígnem akkora lesz a nyomás, hogy kitör rajtunk egy mindent elsöprő influenza. Akkor se jobbak a kilátásaink, ha erőnket megfeszítve megpróbálunk megfelelni a kötelességeinknek. Lassan, de biztosan elszívja maradék energiánkat a munka, a háztartás, a férj, a gyerekek… Ha már akkor se húzódik mosolyra a szánk, amikor hírét vesszük a soros évi fizetésemelésünknek, nos, akkor eljött az ideje, hogy felkeressük háziorvosunkat. Én is ezt tettem.

Több fényt!







Dr. Peresa Magdolna pszichoterapeuta
– Minden harmadik páciensemről kiderül, hogy szorong – vallja be dr. Peresa Magdolna pszichoterapeuta. – Főleg a nők hajlamosak belebetegedni, ha nem tudnak maximálisan megfelelni az élet minden területén. Mindig mondom nekik, hogy nem szabadna annyira alárendelniük magukat a főnöknek, a háztartásnak, a szeretteiknek.

Merjék megbocsátani maguknak az apró lazaságokat, és időnként közöljék határozottan a családjukkal: én most ide meg ide elmegyek! Ha megkérdezik, miért, válaszolják azt: mert megérdemlem! Megérdemlem, hogy sétáljak egyet a barátnőmmel, hogy moziba, kiállításra vigyem a gyerekemet, hogy elmenjek egy jó kis masszázsra, gyógyfürdőbe, vagy egyszerűen csak kedvem szottyant egy új cipőt vásárolni. Ha hosszú távon kizsaroljuk magunkat, és nem gondoskodunk szervezetünk időnkénti regenerálásáról, az megbosszulja magát. A túlhajszoltság, a folyamatos stressz előbb-utóbb betegséghez vezet. Hadd szolgáljak néhány jó tanáccsal!


• Tervezzük tudatosan az életünket, mert különben összecsapnak fejünk fölött a hullámok! A saját érdekünkben meg kell tanulnunk nemet mondani azokra a feladatokra, amelyek már a privát időnket veszélyeztetik.

• Legyen a napjainknak és a hetünknek ritmusa! Ez nem azt jelenti, hogy héttől nyolcig ugyanazt kell csinálni, de ragaszkodjunk a megszokott rituálénkhoz reggel, este.





• Tartsunk ebédszünetet! Ilyenkor menjünk ki a parkba, vagy sétáljunk egyet a szabad levegőn! Télen különösen nagy szükségünk van arra a fénymennyiségre, amelyet ilyenkor beszerezhetünk.

• Ha lehangoltabbak vagyunk, igyunk gyógynövényteákat, együnk sok gyümölcsöt, vitaminokat! Elkortyolhatunk egy-egy pohárka vörösbort is. Tartózkodjunk a lakásban is nagyobb fénynél!

Miközben beszélt, figyeltem a doktornő arcát. Kisimult, mosolygós, letagadhatna tizenöt évet. Kíváncsi voltam, hogy csinálja?

– Figyelek az arányokra – mosolyodott el ismét. – Semmit sem szabad túlzásba vinni. Ez egyedül a mozgásra nem igaz. Azt minél többször csináljuk, annál jobb. Én hetente legalább öt alkalommal futok, tornázom vagy úszom. És nem utolsósorban, örülök az élet apró dolgainak. Most például alig várom az első havat. Olyankor mindig kézen fogok valakit a családból, kimegyünk a kertbe, és jól megtapossuk. Említettem, hogy fontosak a szertartások?
Exit mobile version