Egyetlen szervünk karbantartásához sem kapunk annyi jó tanácsot, mint bõrünk ápolásához. E megkülönböztetett figyelem oka az, hogy elsõként ezt látjuk meg embertársainkon.
Ráadásul a bőr célszerű szerkezete és működése révén védi a szervezetet a környezet káros következményeitől, miközben megakadályozza a víz és a testnedvek elvesztését. Bőrünk védő funkciója nélkülözhetetlen a ránk zúduló külső fizikai és kémiai hatásokkal szemben. Egyebek közt megóv a hidegtől, a melegtől, a fénytől és a különféle mechanikus igénybevételtől, mialatt a bőrfelület saját mikroflórájával kiszorítja a rákerült kórokozókat, baktériumokat és gombákat is.
Kevesen tudják, hogy a bőr fontos jelzőfunkciót is ellát: nagyon sok belgyógyászati betegségre ugyanis először jelentéktelennek tűnő bőrtünet figyelmeztet. A lappangó cukorbajra például rendszerint bőrviszketés és bőrgombásodás utal. A gyakran előforduló csalánkiütés kiváltó oka sokszor az epekő, illetve a szervezetben megbújó bakteriális góc. Közismert, hogy az allergia gyakran okoz bőrpanaszokat, sőt a belső szervi daganatok is előzetesen így jelentkeznek, bőrviszketéssel és a bőrön megjelenő hólyagos elváltozásokkal.
Szépséghiba vagy szexepil?Sokféle “szépséghibát” fedezhetünk fel magunkon, többek között szemölcs, szeplő és anyajegy keseríti életünket. A szemölcsök sokaságában laikus képtelen eligazodni. Többnyire jóindulatú bőrkinövésekről van szó, amelyek az életkor előrehaladtával jelennek meg. Számukat örökletes tényezők is befolyásolják, bár előfordulásuk a zsíros bőrön, illetve fokozott izzadás esetén gyakoribb. Ezek nem tévesztendők össze a vírusos eredetűekkel. A sötét színű, nagy szemölcsök általában nem vírusosak, de a gyerekek és a felnőttek kezein és talpain megjelenő, bőrszínű változatokat az említett kórokozók idézik elő. A köztudatban “futószemölcs” néven rögzült a nyakon lévő, lógó bőrnövedék, holott ez nem más, mint jóindulatú hámszaporulat.
Különös bájt kölcsönöznek az arcnak a szeplők, ám ennek a “tulajdonos” legtöbbször nem örül. Az öröklődő, apró pigmentfoltok elsősorban a halvány bőrű, szőke vagy vörös hajszínű egyéneken jelennek meg, már négy-ötéves kortól. Télen rendszerint eltűnnek, napozás után azonban jól láthatóak lesznek.
Az anyajegyek általában velünk születnek, de később is kialakulhatnak. A jellegzetes barna foltocskákat a pigmentsejtek termelik. Mennyiségüket, alakjukat genetikai adottságok befolyásolják.
A korai felismerés életmentés
Szomorú, de az utóbbi években jelentősen nőtt a bőrrákos esetek száma, amit elsősorban a túlzásba vitt napozásnak tulajdonítanak az orvosok. A legveszélyesebb a melanóma, amely gyakran jár áttéttel, jelentősen csökkentve ezzel a túlélés esélyét. A bőr többi rosszindulatú daganatos megbetegedése azonban kilencvenöt százalékban nem képez áttétet, és jól gyógyítható. Ám az idő rendkívül fontos szerepet játszik minden esetben, mivel a legjobb gyógyítási eredményt a korai felismerés és a korai esetek hatékony kezelése adja. Ezért a legapróbb rendellenességgel – ha megváltozik az anyajegy színe és nagysága, esetleg viszketni kezd – tanácsos bőrgyógyászhoz fordulni. A folyamat ugyanis később rosszindulatúvá válhat, vagy már az, s e jelek figyelmeztetnek rá!