Semmi pánik!

Fejős Éva | 2003. Január 01.
Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy nagyon rossz lehet, amikor az ember retteg attól, mikor tör rá legközelebb rosszullét, szívszorítás, amelyhez esetleg halálfélelem is társul.




Akik átéltek már ilyen pánikrohamot, és nem fordulnak orvoshoz, egyre nehezebben mozdulnak ki otthonról, annyira félnek a betegség újbóli jelentkezésétől, s így állapotuk egyre rosszabbodhat. Pedig ma már van gyógymód a pánikbetegségre is!

Mielőtt a pánikbetegségről beszélnénk, mindenképpen meg kell említeni az egyik leggyakoribb pszichiátriai megbetegedést, a depressziót, hiszen e betegség és a pánikrohamok között igen szoros a kapcsolat.

– Depresszió alatt a hangulati élet zavarait értjük – mondja dr. Kassai-Farkas Ákos, a Nyírő Gyula Kórház I. számú Pszichiátriai osztályának vezető főorvosa. – A tünetek között az enyhe szorongástól kezdve a pánikszindrómán keresztül a nagyon súlyos depresszióig, rendkívül széles a skála. A betegséghez számos kísérő tünet tartozhat. A leggyakoribb panasz az indokolatlan bűntudat, az ok nélküli szomorúság, az örömérzés hiánya, a testsúly változása és az alvászavar. Ha valaki okkal rosszkedvű – például azért, mert összeveszett a főnökével, vagy csak bal lábbal kelt fel –, akkor természetesen nem beszélhetünk depresszióról.




A statisztikák szerint minden ötödik ember szenved tartósan, vagy élete bizonyos periódusában hangulati zavarban, depresszióban. Általában fiatal felnőttkorban jelentkezik először, amikor kikerülünk a család biztonságából. Ilyenkor a viselkedési zavarokért (kábítószerezés, alkoholizmus, öngyilkossági kísérlet stb.) a depresszió első megjelenése felel. A felismert betegek között kétszer annyi a nő, mint a férfi. Kassai-Farkas főorvos szerint ennek elsősorban az az oka, hogy a nők sokkal gyakrabban és hamarabb fordulnak orvoshoz egészségügyi problémáikkal, amikor az indokolt.






Félelem a rohamtól


A pánikzavart körülbelül húsz esztendeje tekintik önálló betegségnek. A leggyakoribb tünetek: heves szívdobogás, szapora szívverés, izzadás, reszketés, fulladás- vagy légszomjérzés, fuldoklás, mellkasi fájdalom, rossz közérzet, hányinger vagy hasi diszkomfortérzés, szédülés, bizonytalanság, ájulásérzés, halálfélelem, érzészavarok, hidegrázás vagy kipirulás, felhevülés. A hivatalos definíció szerint ezek közül legalább négy hirtelen és rohamszerűen jelentkezik, és tíz percen belül eléri a legsúlyosabb állapotot. Egy-két pánikrohama bármelyikünknek lehet élete során, de ez még nem pánikbetegség, amelyen belül “típusokat” is el lehet különíteni.

Előfordul, hogy minden ok nélkül, váratlanul jelentkezik a rosszullét; máskor bizonyos helyzetek, gondolatok okozhatják; a harmadik típusnál pedig nem mindig jelentkezik a roham a provokáló helyzetre, gondolatra. Pánikbetegségről akkor van szó, ha a tünetek miatt az illető megváltoztatja korábbi életformáját.
– Lényeges minden esetben annak kizárása, hogy a testi tünetekkel jelentkező rohamok hátterében nincs-e szervi betegség – mondja a főorvos. – Nagyon sok pszichiátriai betegségben (például a depresszióban, kényszerbetegségben, generalizált szorongásban) előfordulhatnak pánikrohamok, de ilyenkor az alapbetegséget kell kezelni!
Exit mobile version