Az ideálom – és a választottam

Mihalicz Csilla | 2003. Május 14.
Vannak dédelgetett álmaink gyerekkorunkban. Fénylõ csillagnak látjuk magunkat Hollywood egén, máskor a Hold sivár kövei közt botorkáló magányos hérosznak. Ezeket az álmainkat többnyire "kinõjük".





Túl messze van Hollywood is, a Hold is. De vajon éppilyen könnyedén vetjük ki a gondolatainkból álmaink hercegét/hercegnőjét? Talán nem fognak meglepődni, de amikor nekiláttunk interjúalanyokat keresni, hogy kifaggassuk őket, milyen a férfi- (illetve nő-) ideáljuk, nem találtunk senkit, aki ifjúkorában alacsony, elhízott, visszataszító küllemű férfira (nőre) vágyott volna. Azt a kiábrándító tanulságot kellett levonnunk, hogy mindenki álmai tökéletes hercegét keresi. Hogy kinek mi a szép, az persze már sok mindentől függ.


Kreol a kreolhoz vonzódik


– Több belülről illetve kívülről jövő komponens határozza meg az ideálképünket – magyarázza dr. Kővári Edit pszichiáter. – Elsőként a saját genetikai alkatunk. Ha a tinédzserkori érés folyamán sikerül békét teremtenünk a külsőnk és a belsőnk között, akkor nem akarunk majd kompenzálni a párválasztás során. Ha tetszem magamnak alacsonyan, nem fogom vágyakozva bámulni a kosárlabdacsapat tagjait. Amennyiben a felnőtté válás során el tudjuk fogadni önmagunkat, akkor a saját alkatunkhoz hasonló társat fogunk keresni, például a kreol bőrű a kreol bőrűhöz vonzódik majd.

A második legfontosabb meghatározó körülmény a szülőpár – amit otthon láttunk, az tudattalanul is hat ránk. A lányok számára az apa, a fiúknak az anya lesz sokszor a keresett minta.

Az ideálkép kialakulásában meghatározóak a külvilági ingerek is. A mindenkori ideált közvetíti a média – a címlapokról sugárzik ránk a sztárok mosolya: kövess, öltözz úgy, ahogy én, keresd te is a szépet, a sikerest! A média viselkedési mintákat is kínál: vedd el, hajtsd föl, szerezd meg, rázd meg magad, és lépj tovább… Minél jobban képes valaki ezeket a kliséket kitölteni, annál menőbbnek látszik. És sokan úgy vélik, nem mindegy, milyen partnerrel jelennek meg a haverok előtt.








A barátság erősödött szerelemmé Várhelyi Balázs és Andrea között
Mire jó a “pláza-cica”


A 24 éves Várhelyi Balázs egy belvárosi fodrászüzletben dolgozik.

– Megnézem én is a szőke pláza-cicákat – mondja –, van is kialakult véleményem róluk: egy éjszakára valók. Használtam is őket korábban ilyen célra. Attól még persze jó érzés velük megjelenni – elbűvölő tud lenni egy szép női test. Nincsenek előítéleteim, de a nőnek általában már a külsején meglátom, hogy milyen státuszt tud betölteni mellettem.

Balázs azt mondja, a hosszú barna haj és a barna szem az abszolút nyerő nála. Egy lány volt, aki minden tekintetben megközelítette az ideálját. Testileg is erősen vonzotta, olyan dolgokat hozott ki belőle, amilyeneket senki más. Egyetlen “hibája”, hogy egy másik férfival élt együtt – akitől gyermeke is volt.

– Mindent megtettem volna érte, de a gyerek visszatartott: miatta nem akartam szétválasztani őket. Így meg kellett elégednem azzal a tudattal, hogy egy kis színt vittem a szexuális életükbe.
Balázs hangsúlyozza: ahogy korosodik az ember, egyre kevésbé fontos a külső. Az a lényeg, hogy őszinte, becsületes és családcentrikus legyen a partnere.

– Ugyanakkor – a vérmérsékletemből adódóan – semmit sem imádok jobban, mint a játszmákat: ha tűz és feszültség vibrál körülöttem. De azt is tudom, hogy abból nem lehet hosszú távon megélni. Valahogy ott kezdődik minden, hogy tudok-e egy nővel beszélgetni. Nem bírom azokat a lányokat, akik idétlenül vihognak a barátnőikkel. Nyilván ezért alakult úgy, hogy az eddigi barátnőim mind hat-nyolc évvel idősebbek voltak nálam. A mostani kedvesem is. Vele a barátság fejlődött szerelemmé, így előzetesen volt alkalmam megismerni. Tudtam előre – és be is bizonyosodott –, hogy van szíve, nem fog engem kihasználni, nem veszekedős, alkalmazkodó, imádja a családját. Nincs olyan hosszú haja, meg combja, mint az “álmaim nőjének”, mégis képes voltam lemondani pár dologról a kedvéért. Aztán az is lehet, hogy egyszer megint elmegy az eszem, és délibábokat kezdek kergetni.

– Ahogy érettebbek leszünk, egyre inkább a belső értékek tolulnak a fontossági lista elejére. – hangsúlyozza dr. Kővári Edit. – Partnerválasztásnál elsődlegesen a kisugárzás alapján döntünk, még ha ezt nem is tudjuk pontosan megfogalmazni. Felnőtt embereknél a lélek számít, nem az alkat. Persze idősebbektől is halljuk, hogy “nekem a magas szőkék tetszenek”, de hát tudjuk, az életkor nem hozza magával automatikusan az érettséget. És bármilyen szívesen legeltetjük is a tekintetünket a szőkeségeken, nem biztos, hogy tudnánk is velük élni. Az ideálból ritkán lesz jó feleség. Fogadjuk el: az álmok nem azért vannak, hogy teljesüljenek.


Azt mondják, három emberből kéne összegyúrni az ideális partnert. Legyen jó szerető, bombázó nő (vagy csábító sármőr), legyen gondoskodó lény, aki elfogad úgy, ahogy vagyok, és biztonságot teremt körém. És legyen intellektuálisan sziporkázó, jó humorú, eszes partner, akivel meg lehet jelenni társaságban.
Az ideálom – és a választottam – II. rész>>

Exit mobile version