Mit mond a szexológus?

Dr. Klettner Anikó | 2003. Május 28.
A férjemmel fiatal házasok vagyunk, és van egy kétéves kisfiúnk. A baj akkor kezdõdött, mikor terhes lettem, már a terhesség alatt nem kívántam a szexet.






Dr. Klettner Anikó
A férjem pedig jó párszor erős nyomatékot adott, hogy neki bizony kell. Talán kétszer fordult elő, hogy bántott miatta…

Nagyon furcsa, mert ha “arra” gondolok, akkor jó lenne, de mikor odakerülünk, legszívesebben elfutnék. Szóval nem értem saját magam…

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy két év alatt öt alkalommal költöztünk. Sokszor nem volt hová menni. Most egy víz nélküli szobában lakunk rokonoknál, ideiglenesen.

Az orvosom azt mondta, szervi bajom nincs. Mi okozhatja problémámat, és hová fordulhatnék segítségért?

Boldogtalan asszony

Kedves “Boldogtalan asszony”!

Levele szűkszavú, lényegre törő és nagyon szomorú. Nem csodálom. Az egyik helyen azt is írja, hogy nagyon szeretik egymást, de az ön részéről nem megy a szex.

Egy fontos dolgot szögezzünk le itt, a válaszom elején: a szex legtöbbször kétszemélyes dolog. Ha valamelyik félnek problémája van, az mindkettőjük problémája, és az esetek nagy részében ketten oldhatják azt meg. Mint ahogy ketten is hozták létre. Ne egyedül viselje ennek a terhét!

Induljunk ki abból, hogy hormonális és pszichés változások is okozhatják a terhesség alatti nemi vágy csökkenését. A hormonális eredetet az ön esetében nagy valószínűséggel kizárhatjuk. Az orvosa nem talált szervi bajt, a terhességnek és a szoptatásnak is jó ideje vége, azonkívül beszámol róla, hogy “laza” helyzetben, tehát amikor éppen nincs lehetősége a szexre, akkor vágyik rá. Úgy tűnik, az aktus közeledtéhez kötődött ez a szorongás, ez az “elfuthatnék”-érzés. Kérdés, hogy miért. Abból, ahogyan ír a férje agressziójáról – kicsit megbocsátóan, megértően – úgy vélem, mindketten valamiféle többé-kevésbé természetes dolognak tartják, hogy a szextől vonakodó feleség “kikap”, olykor a férjétől. Ha ezt elfogadjuk(?!), akkor kérdés, mire jó ez? Hová vezet? Még egy kutya is kerülni fogja azt a helyzet, amelyik nem jó neki, ahol megverik. Hát még egy ember!

A megoldás tehát nem ebben az irányban van. Pont ellenkezőleg! Pozitívvá, kellemessé kell tenni az intim közeledést, amelynek nem kell feltétlenül aktussal végződnie. Eleinte jobb, ha “csak” simogatja, csókolgatja önt a férje, és nem “követel” ezért semmit. A helyzet azáltal válik pozitívvá, élvezetessé, hogy finom és nem kötelező. A rossz körülmények okozta stresszt és a szorongást is meg lehet szüntetni türelemmel, kitartással, fantáziával, no meg szeretetteljes törődéssel. Önök szeretik egymást. Fogjuk fel úgy, hogy csak a tapasztalatlanságuk miatt jutottak ebbe a zsákutcába! Közös akarattal ki tudnak “tolatni” belőle, hogy egy mindkettőjük számára kellemes úton – a saját útjukon – járjanak.
Exit mobile version