Bár már kezd elmúlni a csokibarnára sült test divatja – különösen Amerikában és Ausztráliában folytatnak ellene kampányt az egyre szaporodó bõrrákos megbetegedések miatt –, mégis sokak számára a bronzbarna bõr jelenti nyáron a szépséget.
Legyünk szépek, de ne egészségünk rovására! Dr. Vass Ilona bőrgyógyászt kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni a napozással kapcsolatos tévhiteket.
“Az összes barátnőm úgy fest, mint egy afrikai szépség, nekem meg csak két napon van strandolni. Muszáj lesz a déli órákban is napoznom, hogy behozzam a lemaradásomat!”
– Először is, nem maradunk le semmiről, ha csak egy kis színt szerzünk a nyár során, hiszen a bőrgyógyászok manapság már egyáltalán nem javasolják a napfürdőzést. Másrészt egy gyors, direkt napozással legfeljebb pecsenyevörösre, nem pedig szexibarnára fogunk sülni. Főleg, nem tizenegy és három óra között, amikor a legkárosabb a nap sugárzása, ezért ebben az időszakban érdemes inkább árnyékban vagy napernyő alatt tartózkodni. Ha valaki mindenképp barnulni szeretne, használjon önbarnító krémet, ezek a készítmények ugyanis a szaruréteget színezik el, és hatásuk közel két hétig tart. Érdemes sok bétakarotin tartalmú élelmiszert – például sárgarépát, sütőtököt, narancsot – is fogyasztani, ezektől bőrünk sárgásbarna színt kap, amely bizonyos mértékig véd a leégéstől is.
“Sosem égek le/Mindig leégek – nekem úgyis mindegy…”
– Egyáltalán nem mindegy. A bőr saját védőmechanizmusai, a melaninképzés – ez maga a barnaság – és a szaruréteg megvastagodása tízszeresre, illetve négyszeresre növeli a nappal szembeni védettséget. Aki soha nem ég le, annak jó a védelmi rendszere, de ennek ellenére is számolnia kell a következményekkel, mivel bőre „emlékszik” az elszenvedett sugárártalomra, és késői hatásként kialakulhat a bőrrák. Aki mindig leég, annak bőre nem tartalmaz elég pigmentet, saját védekező képessége nem működik. Ha ilyen a bőrtípusunk, fokozottan óvakodjunk a naptól, hiszen minden egyes – különösen a húsz év alatti életkorban elszenvedett – leégéssel jelentősen nő a bőrrák kockázata.
“Szabadtéren dolgozom, de egész nap szaladgálok, így nem fogok leégni.”
– Ez a “csak kertészkedem” – tévhit egyik változata. Mindkét esetben ugyanúgy ér a nap, mintha kifeküdtünk volna. Sőt, még rosszabb, mivel ilyenkor legtöbbször csak egy bizonyos bőrrészt égetnek a sugarak. Ne feledkezzünk meg a kalap és az UV-szűrős napszemüveg viseléséről, illetve a rendszeres folyadékbevitelről sem! Természetesen – az akár különböző faktorszámú – fényvédő krémek használata is kötelező. Fokozottan védeni kell a szánkat, a fülünket, monokinizőknek a mellüket is! Meglepő, de a hölgyeknél gyakran találnak kóros bőrelváltozásokat a lábszáron, nyáron napközben is óvjuk ezen testrészünket!
“Használtam fényvédőt, mégis megégtem, nem ér ez semmit!”
– Tudni kell használni a fényvédőt! Egy ember átlagosan ötvenegy percet tölt el a strandon, mielőtt bekenné magát – helyet keres, üdítőt, újságot vesz, rohan a vízbe. De ahhoz, hogy leégjen, elegendő húsz perc! Az égés hatása csak négy-öt órával később érződik, amikor már legalább egyszer, mindenki használt fényvédőt, de hiába.
Legjobb, ha még otthon, indulás előtt tetőtől talpig bekenjük magunkat. Húsz perc kell, hogy a fényvédő hasson, így pont jó időben érünk a strandra, és kivédjük az esetleges fürdőruhacsere okozta vörös csíkokat is.
Éltető, ártó napsugarak – II. rész>>