Megvéd a védõoltás

Ördög Virág | 2003. Szeptember 17.
A médiából értesülhettünk, hogy egy házaspár - világnézeti okokból - meg kívánja tagadni a gyermeküknek adandó kötelezõ védõoltást. A tanév kezdetével nem árt felfrissíteni ismereteinket, hogy pontosan melyik védõoltás kötelezõ, melyik nem. Tények és tévhitek a védõoltásról.






Dr. Mészner Zsófia
– Hazánkban igen jól szervezett a védőoltások rendszere – mondja Dr. Mészner Zsófia, gyermekgyógyász infektológus, a Szent László Kórház orvosigazgató-helyettese. – Az oltások térítésmentesek, illeszkednek az uniós formákhoz és a WHO előírásaihoz. Vannak olyan lehetőségek, amelyek az unió egyes országaiban javasoltak, s nálunk ugyan nincsenek a védőoltási rendben, de ezek is hozzáférhetőek, csak nem kötelezőek, így nem is ingyenesek.

A védőoltási rend gyakran változik, egyes betegségek ellen azonban folyamatosan fenn kell tartani a védettséget, hogy ne bukkanhassanak fel újra. Ilyen például a szamárköhögés és diftéria (torokgyík), melyek ellen már gyermekkorban megalapozzuk a védettséget. Előfordulhat, hogy ennek megerősítése is indokolt, például fertőzött területre utazáskor.

A védőoltások másik nagy csoportjába tartozó fajtákat megbetegedés veszélye esetén szükséges adni. Ha például valahol halmozottan fordul elő meningococcus okozta agyhártyagyulladás, akkor az adott kis közösséget védőoltásban részesítik.


Ajánlott, de nem kötelező





Egyes oltóanyagokat (vakcinákat) nem feltétlenül szükséges mindenkinek megkapnia, de dönthetünk úgy, hogy kérjük. Ide tartozik a kullancsfertőzés elleni vakcina. Hazánkban a fertőzés esélye meglehetősen magas, így célszerű védekezni. S mivel az influenzás halálozás és az időskori légúti fertőzések döntő többségét a pneumococcus felülfertőződések okozzák, jobban ki kellene használni ezt a védőoltást is!

Az egyetlen vakcina, amelyből minden évben másfélét kell adni, az influenza elleni. A betegség kórokozóinak ugyanis rendkívüli adaptációs készségük van.
A WHO influenza-laboratóriumai világszerte gyűjtik a vírustörzseket, a tapasztalat szerint a „szezon” végén jelennek meg az új variánsok, melyek a következő járványban szerepet játszanak. Így idén októberben is megkezdődhetnek az oltások azoknál, akik különösen veszélyeztetettek, például idősek, krónikus betegségben szenvedők.

Kérhető oltás bárányhimlő ellen is: e betegség felnőttkori formája sokkal veszélyesebb, mint a gyermekkori. Különösen ajánlott, ha valaki tudatosan készül a családtervezésre, és még nem esett át ezen a betegségen. (Várandósság esetén csak életet kockáztató esetben adható be oltás!)
A szakemberek szerint a gyerekeket is érdemes lenne beoltani influenza ellen, hiszen a fertőzést ők is terjesztik, s megbetegítik a környezetükben a magas kockázatúakat.


Tévhitek az oltásról

Téved az, aki azt hiszi, hogy hiába kapta meg az influenza elleni oltást, mert néhány hétre rá mégis beteg lesz, tehát semmit sem ért az egész. Ha megvizsgálnák, kiderülne, hogy egy másik vírusról van szó, nem pedig arról, amelyik ellen az illető a védelmet kapta!

– Azt nem tagadjuk, hogy az oltásoknak is vannak nemkívánatos hatásai, de tudni kell, hogy sohasem önmagukban felelősek egy-egy mellékhatásért, hanem az egyénnek lehetnek olyan alapbetegségei, immunológiai eltérései, amelyek ezt magyarázzák – figyelmeztet az infektológus. – Az influenza és a kullancsvakcina például nem is tartalmaz élő kórokozót, a rubeola védőoltás pedig legyengített kórokozó. Ez utóbbi beadásakor előfordulhat, hogy az eredeti betegséghez hasonló tünetek kialakulnak – láz, esetleg kiütés –, de ez nem jelenti azt, hogy a kór szokványos, valóságos nagyságban létrejön!

Megvéd a védőoltás – II. rész
Exit mobile version