Facér férfiak, szingli lányok

Fejős Éva | 2003. Október 08.
Talán már nem kell bemutatnunk Nektek a Nõk Lapja párkeresõ rovatát, amelyben egyedülálló, társra vágyó férfiak szerepelnek. Immáron sikertörténettel is büszkélkedhetünk: hamarosan olyan házasság köttetik, amelyben kicsit nekünk is részünk van.





Eleinte „lasszóval fogtuk” a független, társra vágyó férfiakat. Nem mintha nem lennének sokan – csak ők zárkózottabbaknak látszanak, mint a nők, s mintha kevésbé vállalnák, sőt, talán szégyellnék a nyilvánosság előtt, hogy nincs párjuk. Mára megtört a jég: sorra érkeznek levelek a lapunkban bemutatkozni vágyó független, magányos férfiaktól. Talán rájöttek, hogy nincs abban semmi szégyellnivaló, hogy még nem találták meg a Nagy Őt. A rovat kapcsán sok (főleg női) olvasónk kérdezte tőlünk, hogy vajon miért kevesebb a facér férfi, mint az egyedülálló nő. Az arányokat nem ismerjük pontosan – az bizonyos, hogy a nyugati világ országaiban szinte mindenütt növekszik az egyedülállóak száma.





– Napjainkban csaknem ugyanannyi a magányos nő, mint férfi – mondja Várnai Dóra, pszichológus. – Az egyedülállók többsége vágyik a társra, de ahhoz, hogy megtalálják a párjukat, nem szabad megragadniuk a felszínen. Tudják ezt a férfiak is, saját bevallásuk szerint nem hisznek az egyéjszakás kalandokban, és egyre több párkeresési lehetőséget hajlandóak kipróbálni. Azt tanácsolom, legyünk nyitottak, és ne felejtsük el, hogy minden élethelyzet elénk hozhatja az igazit, csak merjük magunkat adni és tényleg megismerni a másikat!


„Tenyerükön hordoznak a nők”

– Amióta megjelent az engem bemutató cikk a Nők Lapjában, csodálatos élmények érnek! – meséli lelkesen Muharay Elemér, akit május végén mutattunk be önöknek. Elemér úgy gondolta, nincs veszítenivalója, ha szerepel társkereső rovatunkban. Csak nyerhet, mégpedig szerelmet. Nem számolta meg a hozzá küldött leveleket, úgy gondolja, legalább százötvenen írtak neki.






“Minden férfinak üzenem: a nőkhöz a szívükön át vezet az út”







Muharay Elemér
– Azt hiszem, az fogta meg a válaszolókat, hogy mély, őszinte barátságokat keresek. Volt, aki csak pár sort írt, de kaptam többoldalas bemutatkozó leveleket is. Az írás is sokat mond, de a tekintet a legfontosabb. Ezért mindenkitől kértem olyan fényképet, amelyen jól látszik a szeme. Egy tündéri nő négyrészes, fénymásolt fotót küldött magáról: hosszú haj, gyönyörű tekintet, vonzó mosoly. Ő az egyik, aki nagyon közel áll a szívemhez. A másik nekem kedves hölggyel már személyesen is találkoztam. Azt kérte, menjek ki elé a pályaudvarra, majd ő felismer. Így is lett, a nyakamba ugrott, úgy megörült nekem. Jó barátok lettünk, azóta is levelezünk. Úgy tervezem, felajánlom vidéki hölgyeknek, hogy egy hosszú hétvégére leutazom hozzájuk. Pár napot átbeszélgetünk, borozgatunk, nevetgélünk, vinnék jó zenéket, azokat hallgathatnánk.
Így lenne arra idő, hogy feloldódjunk, s jobban megismerjük egymást.
Sokan csodálkoznak azon, hogy mindenkinek kézzel írok, de nekem ez így természetes. Eddig hatvan levélre válaszoltam, és a többiekre is sor kerül!

Azt gondolom, nagyjából tíz nekem kedves hölgy marad a százötvenből, akikkel nagyon jó, baráti kapcsolatom lesz, de hogy közülük kivel alakul ki mély, igazi kapcsolat, azt nem tudom. Nem a szex a lényeges, azon a korszakon már túl vagyok. Azt az embert keresem, aki szeretettel vesz körül. Tanulni szeretnék a leendő páromtól, közös tapasztalatokat gyűjteni. Minden férfinak üzenem: a nőkhöz a szívükön át vezet az út, hagyni kell kibontakozni az egyéniségüket! – tanácsolja Elemér.

Facér férfiak, szingli lányok – II. rész
Exit mobile version