|
Korábbi sorozatbeli szerelme Géza alias Németh Kristóf. |
Veronika, ha összeházasodnátok, nem kellene elviselned a sok buta pletykát
Ki merem jelenteni, hogy férfi és nő között ilyen összhang nagyon-nagyon ritka, ez a kapcsolat egy életre szól. De mindketten úgy érezzük, hogy nincs szükségünk papírra. Majd, talán később
Amúgy sem akarnék esküvőt terhesen: nem tudnék táncolni! Ha egyszer lesz lagzim, akkor szeretnék hatalmasat ugrálni. Lehet, hogy negyven év múlva lesz esküvőnk? Képzeld el, milyen vicces lenne!
Most úgy nevetsz, mint egy kislány.
Szerintem a párom is gyerek. Néha azt hiszem, hogy rövidesen két gyerkőcöm lesz: egy nagy és egy pici. Ráadásul a terhesség mindenféle idióta hormont szabadított fel bennem, furcsán szélsőséges lettem. Egyszer elrepülök a boldogságtól de jó, mindig arra vágytam, hogy fiatal anyuka legyek! , máskor kétségbeesem. Még csak huszonhárom éves vagyok, mekkora felelősséget vállalok? Van-e jogom dönteni a kisbabám sorsáról, nevéről, milyen iskolába fog járni, kik lesznek a barátai
? Utána meg örülök, hogy majd legózhatok vele.
Gyerek vár gyereket?
Keveredik bennem a gyerek meg a felnőtt. Például nagyon büszke vagyok arra, hogy nyáron elmentem Zalaszentgrótra, egy tíznapos drámatáborba. Képzeld el, Ascher Tamás csoportjába kerültem! Elmondani sem tudom, micsoda szellemi kaland volt Ascher közelében dolgozni! Arra is büszke vagyok, hogy kismamaként vállalkoztam erre. Látod, ez felnőtt döntés volt.
Vajon anyukaként is lesz időd, erőd a tanulásra?
Feltétlenül! A szegedi egyetem kommunikáció és informatikus könyvtáros szakára járok. Remekül érzem magam nagyon érdekes a szociálpszichológia! , mert jó csapat jött össze, nem szeretnék évet halasztani
Azért is bízom abban, hogy sikerülni fog, mert nagy családba érkezik a kisbabánk. Lesz bőven segítségünk. Képzeld el, anyuék az én régi gyerekszobámat már berendezték unokaszobának! Ki is festették! A páromnak a szülein kívül van egy nővére meg két csodálatos nagymamája imádja őket, az egyikükre nagyon hasonlítok! , szóval sokan várják a gyerekünket.
|
Édesanyja az egyetlen lény, aki képes elviselni őt vásárlás közben is… |
Ha a te természetedet örökli a kicsi, akkor milyen lesz?
Temperamentumos. Nem részletezem. Legyen elég annyi, jó lenne, ha gyártanának tányérokat, poharakat
mondjuk, fából!
Kicsi a bors, de indulatos?
Pontosan.
A bölcsészkaron dr. Radnai Béla pszichológus azt mondta egy előadásán, hogy néha gyógyítóbb egy-két földhöz vágott tányér, mint egy hosszas pszichoterápia.
Akkor én nagyon egészséges vagyok
Persze, a temperamentumosságom nem zárja ki azt, hogy egy csomó dologban szörnyen bizonytalan legyek. Néha csak hosszas vívódás után döntöm el, mit akarok ebédelni. Ha megtetszik egy pulóver, nem veszem meg rögtön, inkább félretetetem
Nem mondhatom, hogy élmény velem vásárolni, anyun kívül mindenkit megőrjítek a tétovaságommal.
Ez minden tevékenységedre jellemző?
Ugyan! Például abban nagyon határozott vagyok, hogy semmit sem vehetünk meg előre a gyereknek. Pontosan tudom, mire van szüksége, ezért készítgetünk egy listát, és majd átadjuk az ő családjának meg az enyémnek. Aztán, mire hazamegyünk, a párom vezényletével minden a helyén lesz. De azt még nem tudom, hogy a kedvesem részese lesz-e a szülésnek. Döntsön ő! Vagy velem lesz, vagy idegbetegen rohangál majd a szülőszoba előtt a családtagjainkkal meg Rékával és Bencével
Farkasházi Rékára és a férjére gondolsz?
Igen! Ő igazi barát. Az is gyönyörű a mi történetünkben, hogy én csak néhány héttel előbb fogok szülni. Állítólag. Közös az orvosunk
Tudod, mi lenne kész röhej? Ha egyszerre szülnénk. No, majd meglátjuk
Mit szólt a stáb ehhez a dupla terhességhez?
Nem volt könnyű. Két főszereplő egyszerre
Mi becsületesek voltunk, korán szóltunk, pedig csak a nyári szünet után kezdett látszani, hogy babát várunk
A kollégák? Csudásak! Volt, aki ruhaboltot ajánlott, egy másik munkatársam megvette nekem a Kismama újságot, a kisgyerekesek gyerekruhákat ígértek.
Meddig fogsz dolgozni a Barátok köztben?
Talán év végig
De ez nem tőlem függ.
Mi lesz veled, ha a sorozatnak köszönhető népszerűséged véget ér? Fel tudod majd dolgozni azt a helyzetet, amelyben egy leszel a sok tehetséges, kreatív huszonéves közül?
Ha végleg vége, akkor zokogva fogok elmenni. Hiszen öt éve itt élek, itt nőttem fel
Kőkemény munka folyik, közben sok kollégát szívből megszerettem, és rengeteget változtam. Emlékszem, tizennyolc évesen beírtam a naptáramba: ma ismertek fel először a metrón. Aztán egy ideig úgy éreztem, hogy rólam szól a világ, kicsit elszálltam
De aztán szép lassan magamhoz tértem. Nagy szerepe volt ebben anyukámnak meg a legjobb barátnőmnek. Halálosan megsértődtem, amikor figyelmeztettek, de most azt mondom, jól tették. Ma már talán a helyén kezelem az ismertségemet. Tudom, hogy a tinédzsereknek kell a rajongás
Én például egy csodálatos színészért, Hirtling Istvánért rajongtam kamasz koromban. Amúgy ma is óriási tiszteletet érzek, ha nagy színészekkel találkozom. Tegnap részt vettem egy tévéfelvételen, ott volt Benedek Miklós. Zseniális művész, ráadásul a kedvenc mesémet, a Kököjszi és Bobojszát ő olvasta magnóra! Sok-sok estén aludtam el az ő hangjára
Ugyanezt a megilletődést éreztem, amikor bemutattak Bánsági Ildikónak, vagy amikor megismertem Eszenyi Enikőt, és láttam, hogy micsoda hőfokon él (ég)! Tudom, hol a helyem, mennyit kell még tanulnom, és azt is, hogy semmi sem tart örökké. Ezért szeretnék a tanulás mellett rádiózni is. Valószínűleg sikerülni fog. Persze, ebben a percben úgy érzem, hogy minden eltörpül ahhoz képest, ami februárban vár rám. Egyetértesz?