Kínokat okozó kövek – II. rész

Amit megeszünk…

– A vesekövesség nagyon régóta ismert betegség, már nyolcezer éves múmiában is találtak ilyet – kezdi egy kis “vesekő-történettel” dr. Kis Endre. A XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat urológus főorvosa azt is hozzáteszi, hogy a régészek által hazánkban, halottban feltárt, legrégibb vesekő mintegy háromezer éves volt. – A vesekő keletkezésében anyagcsere-zavarok (például köszvény), hormonbetegségek (többek közt a mellékpajzsmirigy betegségei), a vesék rendellenességei, ezenkívül pedig klimatikus és táplálkozási viszonyok is közrejátszhatnak. Egyeseknek fokozott hajlamuk lehet a vesekőképződésre.

Az életmód- és táplálkozásbeli szokásaink megváltozása miatt, egyre gyakoribbá vált ez a megbetegedés. A háborús időszakban például, amikor kevesebb fehérjét és zsírt, s több szénhidrátot fogyasztottak az emberek, kevesebb volt a veseköves megbetegedés. Szakértőnk tapasztalatai szerint férfiaknál valamelyest gyakoribb a probléma, mint a nőknél.

Dr. Kis Endre urológus

Komoly szövődmények

A kő a vese üregrendszerében növekszik, és nagyságánál fogva – a vesevezetékbe kerülve – akadályozhatja vagy elzárhatja a vizelet ürülését, ilyenkor heves, igen fájdalmas, görcsös roham jelentkezik. Ehhez hányinger, hányás, haspuffadás, vizelési és székelési inger is társulhat.

– Az egészen apró, gombostűfejnyi kövek is nagyon komoly panaszokat okozhatnak – szögezi le dr. Kis Endre. – A körülbelül nyolc milliméter nagyságig terjedő kövek (ilyen a vesekövek nagy része) több-kevesebb görcs után kiürülhetnek a vizelettel. Azonban a nagyobb kövek, amelyek nem mozdulnak ki a veséből, és semmilyen panaszt sem okoznak (az úgynevezett „néma kövek”) igen veszélyesek. Csak vizelet-, ultrahang- vagy röntgenvizsgálat alkalmával derül ki jelenlétük. A “néma kő” ugyan nem okoz fájdalmat, de elzárja a vizelet útját, az pang, ami pedig a vese kitágulásához, és akár elpusztulásához is vezethet.

A diagnózishoz vizeletvizsgálat szükséges (gyakran vér van a vizeletben, amely akár szabad szemmel is látható), valamint a gyanút ultrahang- és röntgenvizsgálattal is igazolni lehet.

Dr. Sugár István sebész

Szabadulás a kövektől

A vesekövek nagy része a vizelettel kiürül. Szakértőnk szerint a fájdalmas roham jelentkezésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, aki görcsoldókkal, fájdalomcsillapítókkal segít. A beteg fogyasszon sok gyógyteát (például medveszőlőlevél vagy zsurlófű főzetét), emellett is gondoskodjon bő folyadékbevitelről, és ha hatni kezd a fájdalomcsillapító, próbáljon minél többet mozogni, hogy kimozduljon a kő! Hasznos lehet a kerékpározás, a séta, vagy akár a buszozás is. Régebben a vesekövesek a busz hátsó peronján utaztak, ott “rázatták” magukat, és sok esetben valóban kimozdult a kő.

– Ezek a módszerek csak apró kövek esetén célravezetők, hiszen a nagy kő, méreténél fogva, nem tud kiürülni a vizelettel! – figyelmeztet az urológus. Kis doktor azt is fontosnak tartja, hogy a köves roham után a beteg edénybe vizeljen, és, ha kiürül a kő, akkor azt vigye el az orvoshoz, hogy megállapíthassák annak összetételét.

A nagyobb kövek eltávolításához gyakorta vesekőzúzást alkalmaznak. Ilyenkor külső energiaforrással, műtét nélkül aprózzák fel a követ, majd később a felaprózott darabkák kiürülnek a vizelettel. A másik lehetőség az endoszkópos műtét, amelynek során körülbelül egy centiméteres bőrmetszésből vezetnek a vesébe speciális eszközt, s így összezúzzák, majd eltávolítják a köve(ke)t. A hagyományos, feltárásos műtétet ma már csak különösen nagy darabok eltávolítására, vagy esetleges fejlődési rendellenesség megoldására alkalmazzák.

Bizonyos kövek gyógyszeresen is oldhatók. Fontos, hogy megvizsgálják a kiürült kövek összetételét, mert ennek függvényében bizonyos diétás rendszabályokat kell a betegeknek alkalmazniuk, hogy megelőzzék az újabb kőképződést.