“Osztálytársaihoz képest kisgyermekes, játékos. Mint szülő, elfogulatlanul nem tudok írni róla, de úgy érzem, jó képességű, értelmes, érdeklődő gyerek, akinek talán az elvonatkoztató képessége még nem tart ott, ahol kimagasló képességű, idősebb osztálytársaié. Az osztály egyharmada a tanárok szerint kiemelkedő képességű. Így fiam a közismereti tárgyakból négyes bizonyítványával amelyért keményen megdolgozott már közepes tanulónak érzi magát. Talán a sok jó tanuló az oka, hogy a tanárok az idén olyan bonyolultan fogalmazó tankönyveket rendeltek nekik, amelyek néha még nekem is nehézséget okoznak. (Én Egészségügyi Főiskolát végeztem, tehát elvárható lenne tőlem, hogy egy ötödik osztályos gyerek feladatai ne okozzanak problémát.) Nyelvtanból nemrégiben írtak dolgozatot, mely az osztály kétharmadának egyes lett. Az osztály legjobb tanulójának is!
Irodalomból a legutóbbi szövegértés-dolgozat nyolc gyereknek lett egyes 25-ből, további nyolcnak pedig kettes, hármas. Feltennék egy költői kérdést: a felsőben tanító pedagógusoknak miért nem tanítják meg az egyetemen, mi várható el egy átlagos gyerektől, milyen korban milyen fajta gondolkodásra képes? Mert sajnos, úgy vettem észre, nem tudják. Azt tapasztalom gyermekem iskolájában, hogy a kimagasló képességű gyerek a mérce. A többi meg boldoguljon, ahogy tud. Akik írják és lektorálják a tankönyveket, miért nem tudják, hogyan gondolkodik egy átlagos diák? Miből gondolják, hogy a 11 éves éppúgy képes az elvonatkoztatásra, mint egy 14 éves? Hála istennek, azért vannak jó példák is. A testnevelő tanár szívvel-lélekkel a gyerekek mellett áll. Felkészíti és viszi őket versenyre, ahol még a közepes tanuló is sikeresnek érezheti magát. Nagyon szeretik a gyerekek, ugyanúgy, mint a biológiatanárt, aki kihagyja a könyvből az ostoba részeket, és csak a fontos dolgokat kéri számon. Amit az ő óráján tanulnak, arra valószínűleg sokáig emlékeznek majd. És ez az anyag otthon könnyedén elsajátítható! Szinte az órán megtanulják. De ezek nem elvont meghatározások, hanem tapasztalaton alapuló ismeretek
Vajon igazam van, hogy valami nem stimmel a tankönyvekben és az oktatásban, vagy csak túlaggódom magam?”