Olyan egyszerû bárkit elítélni! – II. rész

Bus István | 2004. Február 04.

Lilu: Kedvesem, Norbi külföldön focizik. Reméljük, ezen a nyáron sikerül időt találnunk az esküvőre.
– A ValóVilág eddigi pályafutásod csúcsa?

– Nagyon remélem, hogy leszek még jobb műsorvezető. Több tapasztalatot szerzek, kiheverem a gyermekbetegségeket. Az első show előtt nagyon izgultam. Előtte szerencsére felhívott Stohl András, és sok szerencsét kívánt. Azt mondta, biztos benne, hogy meg tudom csinálni. Iszonyú rendes volt. Sokat segített, elmesélt mindent, mire kell figyelnem. Ma már ott tartok, hogy ha csak bejövök a Villába, jókedvem lesz. Hamar sikerült beilleszkednem.

– Tavaly novemberben nyitottál egy üzletet a Belvárosban. Ez hogy jutott eszedbe?

– Mindig több lábon kell állni. Kapcsolatok és ismeretségek útján lehetőségem nyílt arra, hogy nagyon komoly ruházati márkák egyedárusítási jogát megkapjam. Nem volt olyan férfiruha-üzlet Magyarországon, amely a Belvároshoz igazán méltó lenne. Így aztán belevágtam.

– Hogy megy a bolt?

– Köszönöm, jól. Most van a legnagyobb szükségem az üzletvezetőmre, aki egy angyal. Így, a ValóVilág elején nem tudok többfelé szakadni. Nyilván már nem sokáig leszek ennyire érdekes, és akkor több időt tudok az üzletben tölteni.

– Az Ötödik elem című filmben hívták Lilunak a női főhőst. Onnan származik a neved?

– Igen. Nagyon szeretem azt a filmet. Amikor a VIVA-hoz kerültem, kellett egy rövid, jól csengő nevet választani. De a mai napig Kovalcsik Ildikóként mutatkozom be – ugyanis ez a nevem.

– Egy interjúban elmesélted, hogy eddig összesen két szerelmed volt.

– Az első szerelmemmel tizennégy évesen ismerkedtem meg. Tizennyolc voltam, amikor összeköltöztünk, és együtt éltünk nyolc évet. Amikor vége lett, megismerkedtem Norbival. Beleszerettem. Elképesztő módon egymásra találtunk, és úgy tervezem, hogy vele öregszem meg. Nem vagyok könnyű eset, de nagyon nagy szerencsém volt, hogy éppen velük találkoztam. Ha nem így alakul, biztosan lett volna több kapcsolatom is. De nem voltam soha bulizós, viszonylag keveset jöttem-mentem az éjszakában. Szerintem az ember nem csúszik bele csak úgy kapcsolatokba, kivéve, ha akarja. Én viszont nem akarom.

– Párod, Tóth Norbert, Görögországban focizik.

– Már nem. Most derül majd ki, hol folytatja.

– Marad a távkapcsolat?

– Sajnos. És ez olyan rossz! Mostanában a telefonon lógunk: egész nap beszélünk, szinte óránként hívjuk egymást. Nehéz a dolgunk, de ha ő nem veszi el tőlem azt az élményt, hogy sikereim legyenek, akkor én sem várhatom el tőle, hogy hagyja abba a focit. Nem akadályozhatom meg, hogy még egy pár évig jól keressen, és megteremtse az anyagi hátteret a közös életünkhöz.

– Nyáron lett volna az esküvő. Megviselt, hogy odébb kellett tolni az időpontot?

– Rossz volt. De össze fogunk házasodni, mert nagyon szeretjük egymást.

– Van új időpont?

– Mindenképpen azt tervezzük, hogy nyáron megtartjuk az esküvőt. Utána elmegyünk egy hosszabb nászútra.

– Nagy esküvőt terveztek?

– Picit. És az csak a mi napunk lesz.

– Visszatérve a ValóVilágra: amikor elkezdődött a show, egy kicsit ideges lettem, mert megláttam az első három beköltözőt: egy pornós lányt, egy vetkőzős fiút, és egy bűnözőnek látszó alakot. Te hogy reagáltál ezekre az emberekre?

– A valóságshow-ban mindenki rácáfolhat az első benyomásra. Szidhatják őket, és elmondhatják mindennek, de lehet, hogy egy hónap múlva kiderül róluk, hogy nagyon is emberségesek, és olyan értékeik vannak, amelyeket nem lehetett előre látni. Olyan egyszerű bárkit elítélni!

– Amikor jöttem az interjúra, az egyik rádión éppen arról beszéltek, hogy minden magyar bojkottálja a VV-t. Mit gondolsz erről?

– A valóságshow szórakoztató műfaj! Ez a lényeg. Amíg ennyien leülnek elé esténként, addig mondják csak. Szerinted rólam nem jelent meg olyan cikk, ami keménykedik?

– Dehogynem. Olvastam is őket.

– Az egyik napilap kritikáját nem is értettem. Azt írták, hogy a Nóci jobb nő nálam, és ennyiben ki is merült a véleményformálás. Nem szabad ezekre odafigyelni. A VIVA-n három éve Balázzsal mi voltunk a legnépszerűbbek, a mi műsoraink voltak a legnézettebbek, a nézők nagyon kedvesek voltak. Ha építő jellegűek lennének ezek a kritikák, akkor hasznukat tudnám venni. Az Index internetes lap szerint én voltam a legrosszabb műsorvezető a múlt évben, így megkaptam tőlük a Tévébreki-díjat – még az első VV-adás előtt… És? Amíg a főszerkesztő, Gregorics András szerint jól csinálom, addig más nem nagyon izgat.

– Még a Népszabadság kritikája sem? Ott azt írta rólad Krausz Barnabás kritikus, hogy divatosnak gondolt nőcske vagy, semmivel sem jobb az előzőnél, majd nyilatkozol a szerelmi életedről, aztán néhány hónap múlva eltűnsz a semmibe, a kazettákon életed legszebb hónapjaival.

– De nekem legalább volt néhány szép hónapom.

Exit mobile version