Ha nem jön álom a szememre…

Másnap fáradt, a munkahelyén néha elbóbiskol. Vágyik a pihenésre, de tudja, hogy a következő éjszakát sem aludhatja át… Utánajártunk, mi áll az álmatlanság hátterében.– Az álmatlanság egy tünet – kezdi Dr. Szűcs Anna, az Országos Neurológiai és Pszichiátriai Intézet ideggyógyásza –, kezelése során arra kell rájönnünk, milyen testi, illetve lelki betegség lehet az okozója. Persze, azért senkinek nem kell orvoshoz mennie, ha este sokáig tanult, vagy beszélgetett a barátaival, de másnap reggel könnyen fel tudott kelni. Viszont, ha már rendszeresen képtelen elaludni, és állandóan fáradékony, észre kell vennie, hogy baj van.

Keveset alszom – beteg vagyok?

Fontos tudni, hogy az álmatlanság és a kis alvásigény nem azonos – ez utóbbi ugyanis genetikai tényezőktől függő, velünk születetett tulajdonság. Az átlag felnőttnek nyolc óra körüli alvásra van szüksége naponta, de az ettől nagyon eltérő, extrém módon hosszú vagy rövid idő sem tekinthető kórosnak. Az alvásambulanciánkon megfordult már olyan beteg, aki napi négy óra alvással élte le az életét – akárcsak Napóleon – s eddig élvezte, mert többet tudott teljesíteni. Amikor viszont ez az idő már kevésnek bizonyult a feltöltődéséhez, szükségét érezte, hogy orvoshoz forduljon. Az alacsony alvásigény önmagában nem betegség, a lényeg, hogy képes-e az illető jól ellátni a feladatait – pusztán néhány óra pihenéssel. Ha igen, akkor nincs ok aggodalomra. De sajnos, magas azok aránya – főleg idős korban –, akiknek nappali teljesítménycsökkenést és éjszakai panaszt okoz az, hogy képtelenek aludni. Sokan normálisnak hiszik, hogy a kor előrehaladtával egyre kevesebb alvásra van szükségük, de ez változás valójában mindössze egy óra mínuszt jelenthet.

Dr. Szűcs Anna

Párna alá söpört bajok

A szorongás, a kimerültség, az éjszakai fájdalmak hatására megjelenő alvászavar számos pszichés és testi betegség tünete vagy előjele lehet. Ugyan próbálunk egészségesen élni, észszerűen táplálkozni, rendben tartani a lelkünket, csakhogy az élet gyakran „keresztbe tesz”. Megbetegszik a gyerek, halmozódnak a munkahelyi kihívások, a párkapcsolati problémák. Lényeges, hogy először mi, magunkban gondoljunk utána álmatlanságunk lehetséges okainak – ez nem rossz szokás, hanem valamilyen zavar jele. Mi lehet az a nem múló, megoldhatatlannak látszó gond, amely miatt nem tudunk kikapcsolni, ami miatt “pörög” az agyunk éjszaka is? Ha önállóan nem jutunk eredményre, forduljunk orvoshoz!
A krónikus fájdalom vagy a Parkinson-kór, illetve más neurológiai betegségek, a szívritmuszavarok, az emésztőrendszer rendellenességei, a felső légúti allergiák és az asztma is okozhat álmatlanságot, ugyanúgy, ahogy a gyógyszerek egy része (szteroidok, stimuláló hatású antidepresszánsok), valamint a koffein, a nikotin és egyéb élvezeti szerek.