Ha nem jön álom a szememre… – II. rész

Szigeti Hajni | 2004. Május 19.

Éjszakai rendellenességek

– Száznál is több alvászavarféleséget ismerünk önálló betegségként – folytatja a szakértő. – Léteznek az úgynevezett disszomniák, amelyek az alvás megkezdésének, fenntartásának és időzítésének zavarai. Például a napszaki ritmuszavarok, azaz amikor valaki nem a megfelelő, “normál” időben alszik és kel fel. Vagy “pacsirta” típusú, tehát hajnalban kel és korán fekszik, mint az idősek többsége. Vagy “bagoly” típusú, tehát éjszaka éber, majd délig alszik. Alvás-ébrenléti ritmuszavar alakulhat ki vakoknál is, akiknél a fény-sötétség szabályozó szerepe kiesik; illetve hosszabb, transzkontinentális repülőutak esetén, amikor a “hozott” ritmusunk még nem illeszkedik az új földrészéhez.

A disszomniák közé tartozik az úgynevezett alvási apnoe-szindróma, amikor a felső légút beszűkülése, vagy átmeneti elzáródása következtében lélegzésszünetek alakulnak ki alvás közben. Ilyenkor – az oxigénhiány miatt – a szervezet felébreszti önmagát, ezért az alvás szakaszos, felületes. Jellegzetes tünetei a hangos horkolás, a reggeli fejfájás, a kiszáradt száj és a teljesítménycsökkenés. Magas vérnyomáshoz, szív és agyi-érrendszeri betegségekhez vezet, ráadásul a nappali aluszékonyság miatt balesetveszélyt jelent.

Hasonlóan komoly betegség a narkolepszia, amikor valamilyen belső alvásszabályozási hiba következtében nappal “elszabadul” az alvás. “Alvásbetörések” lehetnek, azaz érzelmi ingerre izomtónus-vesztés következhet be – ennek látható jele, hogy hirtelen összeesik az illető, lecsukódik a szeme, vagy nem tud mozdulni pár percig. Az izomzat átmeneti ellazulása, “bénulása” egyébként teljesen normális az alvás úgynevezett REM-fázisában: az álomfázisban ez akadályozza meg, hogy az álmunknak megfelelően cselekedjünk, mondjuk, hirtelen felpattanjunk és kiszaladjunk.

Egy másik nagy egység a paraszomniák csoportja, idesorolható az alvajárás, a REM-magatartászavar (amikor nincs izomtónusvesztés, és a beteg az álomtartalomnak megfelelően cselekszik álmában), az alvásfüggő fájdalmas erekció, az éjszakai bevizelés, a fogcsikorgatás vagy az alva evés. Ezek néha komoly bajt is okozhatnak – például sérüléseket szerez a beteg, lekopnak a fogai, vagy alvás közben felfalja a hűtőben talált mélyhűtött árut.

Kábítás helyett gyógyítás

Semmiképp ne alkohollal orvosoljuk az alvászavart, mert ugyan elaltat egy időre, de a mélyalvást meggátolja, felületessé teszi azt, és rendszeres fogyasztása makacs álmatlansághoz vezethet. Ne szedjünk be magunktól altatót sem, hiszen a gyógyszeres kezelést orvosnak kell javasolnia! Olyan altatót kell választani, amelyhez nem szokik hozzá a beteg, amelyik veszélytelen, és másnap nem okoz fáradtságot. De ne feledjük: ha altatóval tüneti kezeléshez folyamodunk, azzal gyakran csak elhalasztjuk a valódi probléma megoldását!

Tippek – a jó alvásért

•  Lefekvés előtt egy órával végezzünk lazító gyakorlatokat (meditáció, jóga)! Ilyenkor már tilos a munka, a vitatkozás, a megerőltető testmozgás. Annál hasznosabb egy kellemes esti séta a szabad levegőn.

•  Alakíts ki rendszeres elalvási szokásokat, például közel azonos időben feküdj le mindennap! Végy meleg fürdőt, amelybe csöppents macskagyökér-tinktúrát, ez nyugtatja az idegeket és altató hatású.

•  Figyelj oda a táplálkozásra! A vacsora könnyen emészthető és kis mennyiségű legyen (mézes tea vagy tej, szendvics, joghurt, gyümölcs, párolt zöldség)! Ne egyél salátát, mert a nyers zöldség az emésztés során erjed, ami igénybe veszi az emésztőrendszert.

•  Tízévenként cserélj matracot!

Alvásambulanciák

Budapest: Honvéd Kórház, Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet

Vidék: Debrecen, Pécs, Szeged, Tüdőgondozó Intézet (Törökbálint)

Exit mobile version