Mennyibe kerül egy kisbaba?

Miért néptelenedtek el az újszülöttosztályok? A közgazdászok magyarázata egyszerű: oly drága az élet, annyi a munkanélküli fiatal, és olyan csillagászati összeget kell fizetni egy baba stafírungjára, hogy a nők százszor meggondolják, belevágjanak-e. A tudományosságot nélkülöző, “házilagos” közvéleménykutatásom is elegendő ahhoz – olvasókat, ismerősöket, riportalanyokat faggattam –, hogy felelősséggel kijelentsem: a pénzügyi szakemberek magyarázata csak egy szeletke az egészből. Nemcsak a kisbaba “ára” teszi óvatossá a fiatalokat, hanem … Szomorú leírni, mégis muszáj: a bizonytalan jövő! Alig találkoztam olyan párral, akik nyugodtan kijelentették, nincs bennük szorongás amiatt, hogy három-négy-tíz év múlva is lesz-e állásuk, mindig tudnak-e majd gondoskodni a gyerekükről. (Nem igaz, hogy a mai fiatalok kevésbé vágynak gyerekre, mint anno a középkorúak vagy a mi anyáink!)

Gitidiszné Gyetván Krisztina

Űzöttebbek, mint a régiek

– A kevés gyerek nem magyar probléma – szögezi le Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnő. – A férjem görög, és az ő hazájában – ahol valaha általános volt a nagycsalád – ijesztőbb a helyzet, mint nálunk. Tudja, hol születik a legtöbb gyerek? Az észak-európai országokban, ahol az anyák biztonságban érzik magukat, mert szigorú jogszabályokkal védik őket. Svédországban elképzelhetetlen, hogy ne vegyenek vissza egy édesanyát a munkahelyére! Persze, az is fontos, hogy a kisbaba “ára” nem dönti romlásba a családokat.

– Nálunk romlásba dönti?

– Ha a szülők mindenből a legdrágábbat akarják, akkor igen. Én listát adok a várandós anyukáknak, amelyben leírom, mi az a minimum, amit meg kell venniük. Felhívom a figyelmüket az óriási árkülönbségekre is. Ha valaki spórol, száz-százötvenezer forintból megúszhatja… Ez is rengeteg, de ne feledjük, hogy az anyasági támogatás ötvenezer! Fölfelé nincsen határ, vehetünk babakocsit százhúszezerért is. Az ápolási termékekből is ezernyi kapható – hatalmas ipar épül a gyerekekre! –, de szerintem a gyógyszertárak (olcsóbb) termékei a legjobbak az újszülötteknek.

– A kismamák többsége eldobható pelenkát használ. Drága! A nyolcvanas-kilencvenes években még vettünk pelenkabetéteket, anyáink kifőzték a pelusokat…

– A családjaim minimum ötezer forintot költenek pelenkára havonta, de ha ragaszkodnak a rangos márkákhoz, akkor tizenötezerig is elmehetnek. Egyébként épp mostanában tapasztalom, hogy egyre többen térnek át a környezet- és pénztárcakímélő, mosható nadrágpelenkákra, ezekre egyszer kell kiadni egy nagyobb összeget, de a befektetés fél év alatt megtérül.

– Ha összehasonlítja a tíz évvel ezelőtti és a mai édesanyákat…?

– A maiak űzöttebbek: beleszól a külvilág abba az örömbe, amelyet a sikeres szülés és a kisbaba szerez, nagyobb szerepet játszik a pénz. Sokan rettegnek, hogy elveszítik az állásukat, mások a karrierjüket féltik. Vitathatatlan, hogy a gyereknek hároméves koráig az édesanyja mellett a legjobb, de a mama inkább menjen vissza dolgozni (négy-hat órában) a kicsi tizenöt hónapos kora körül, minthogy idegesen, feszülten foglalkozzon vele. Ehhez nívós bölcsődék, bébiszitterek vagy családi segítség kell! De most szeretnék jót is mondani! A mai apák sokkal nagyobb részt vállalnak a kisbabák körüli teendőkből! Ennek szívből örülhetünk.