Tudom, az én testem sem a régi (gyerekek, évek), de próbálok adni magamra és talán öt kilóval vagyok nehezebb, mint 10-15 éve.
Nyanya
Olyan szép, olyan emberi, amit írtál, hogy most gondolatban magamhoz öleltelek! Nem az a szép, hogy már nem vágyod a férjed, hanem hogy olyan bölcs és nemes lélek vagy, hogy nem kifele hárítasz, hogy “a kövér, horkolós, szagos, lomha, bepunnyadt férjem miatt” – mint azt oly sokan teszik, – hanem belül keresed a változtatás útját.
Amiről írsz, sajnos, tipikus probléma. Egy amerikai statisztika szerint a több mint 10 éve házasságban élők közel 70%-a már nem él nemi életet. (Legalábbis egymással nem.) Helyette esznek, mert az információéhség és a szeretetéhség visszahullik a testbe, és a fizikai éhség szintjén manifesztálódik. Ezért is ők a világ legkövérebb nemzete, és feltehetően a férjed is ezért hízott el, mert valami helyett eszik. Viszont ez önbüntetés, és egyfajta letargia, ami viszont orvosolható.
Ha tényleg szereted őt, szedd össze a maradék erőd, és próbálj meg segíteni rajta! Próbáld meg kiemelni ebből a betompult, behízott, beszürkült, berúgásba menekvő letargiából! Segíts neki felébredni! Persze, ez nem könnyű feladat, ráadásul ez csak akkor működik, ha ő is akarja! Ez nélküle a legnagyobb jóindulattal sem fog működni!
Én először elbeszélgetnék vele, nagyon őszintén! Olyan őszintén, ahogy velem tetted! Ugyanazt elmondanám neki, amit nekem leírtál! Meg kell, hogy tiszteld az őszinteségeddel, hisz 12 éve az életed része, a férjed! Nem hazudhatsz neki tovább, ezzel őt is, és magadat is egyre mélyebbre taszítod! A tapintat egy pont után arról szól, hogy nem bízol abban, hogy a másik képes földolgozni az igazságot, ezzel a bizalmatlansággal viszont nem segítesz neki szembesülni és fejlődni! Mondd el neki, hogy ez számodra nem élet tovább, és persze számára is méltatlan! Hogy induljon el a változás útján, amiben te támogatni fogod, és így akár meg is újulhat a kapcsolatotok! Ez nem csak neki, de számodra is egy hatalmas fejlődési lehetőség! Mennél többet adsz neki, annál többet fogsz te is kapni! Változni és változtatni kell!
Sok helyen azt látom, hogy egy megromlóban levő párkapcsolatból az emberek nagy többsége első reakcióként menekülni akar, ahelyett, hogy a másik utat választanák: energiát fektetni a változásba. (Ez – “kicsiben” – olyan, mintha egy beteg, haldokló szobanövényt kidobnánk, ahelyett, hogy mindent elkövetnénk, hogy megmentsük és feltápláljuk.) Így azt gondolom, a saját lelki békéd, emberi tartásod miatt a legfontosabb, hogy egy “csont” őszinte szembesítés után minden erőd és képességed szerint segítsd őt ahhoz, hogy újra az a vonzó, impulzív férfi legyen számodra, akibe beleszerettél. (Persze, ha valaha is tényleg beleszerettél – ezt neked kell tudnod.) Mert ha ez valaha megvolt, akkor a lehetőség még mindig ott van benne, csak ki kell bányászni! Ha viszont ez nem megy, és tényleg nem megy – bár te tiszta lelkiismereted szerint, türelemmel és szeretettel mindent elkövettél ennek érdekében -, akkor merjél lépni, mert a boldogsághoz mindenkinek joga van! És a Földnek is az a jó, ha boldog emberek lakják, nem pedig beteg , keserű levet eresztő boldogtalanok, akikből ez árad, sugározzák magukból. Kívánok neked sok-sok erőt, hogy tudjál segíteni, merjél dönteni, és képes legyél a boldog, teljes életre! Soma Mamagésa
Somának a soma@nlcafe.hu mél címre tudsz írni, a művésznő válaszait hetente olvashatjátok az NLCafe oldalain.