Az ENSZ nőjogi egyezménye szerint a kezdeményezéshez csatlakozó államok “megtesznek minden szükséges intézkedést, ideértve a jogszabályalkotást is, a nők teljes mértékű fejlődésének és előrehaladásának biztosítása érdekében, hogy biztosítsák számukra – a férfiakkal való egyenlőség alapján – az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok gyakorlását és élvezését”.
A beérkezett pályázatokat a Habeas Corpus Munkacsoport vezetősége bírálja el. Pályázati feltétel, hogy csak 1982 után életbe lépett, ma is érvényben lévő törvényt lehet megjelölni. A választott jogszabálynak igazodnia kell az ENSZ-egyezményhez, illetve a pályázónak egy oldalas indoklással alá kell támasztania, hogy az ténylegesen segíti a női egyenjogúság előremozdítását.
A Fővárosi Bíróság korábban arra hivatkozva tagadta meg a nők emberi jogainak védelmével és a bántalmazott nőknek történő jogi segítségnyújtással is foglalkozó Habeas Corpus kiemelten közhasznú státuszának elismerését, hogy a magyar jogrendszerben nincs olyan törvény, amely ezt közfeladattá nyilvánítaná – olvasható a pályázati felhívásban. A jogvédő szervezet azt is kifogásolja, hogy az Országgyűlés félbehagyta a családon belüli erőszak áldozatainak védelmet nyújtó távolságtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalását.
A pályázatot azért írták ki a jogvédők, mert arra kíváncsiak, hogy a jogrendszer más területein létezik-e olyan jogszabály, amely hatékonyan védi a nők jogait és egyenjogúságát. Bár a pályázati kiírás szerint a Habeas Corpus “optimista”, hogy a pályázat sikeres lesz, ezzel együtt fenntartja a jogot, hogy végül mégis eredménytelennek nyilvánítsa a kiírást.